A mesterséges embriók beágyazódtak a nőstény egér méhnyálkahártyájába, így terhességet eredményezve. Ilyenre korábban nem volt példa. Az eredmény azért jelentős, mert így a tudósok közelebb jutnak az élet első pillanataihoz, a meddőségi problémákat jobban megérthetik.
A Maastrichti Egyetem tudósai Nicolas Rivron vezetésével folyt kutatásának eredményeit a Nature folyóiratban ismertették.
Az őssejt felhasználásával elért eredmény nem az emberi vagy állati klónozást célozza, hanem a korai terhesség problémáinak megértését, arra kívánnak rájönni a tudósok, hogy miért történik vetélés számos korai terhességben, amikor beágyazódási problémák lépnek fel. A pontos okot eddig nem ismerték.
A holland kutatók kétfajta egér őssejtet használtak fel. A korai embrió egy üreges gömb alakú képződmény, amelyet kevesebb mint száz sejt formál. A sejtek külső rétegéből állnak, amelyből a jövőbeni placenta kialakul, valamint belső sejtek csoportjából, ami tulajdonképpen a későbbi embrió. Ezeket a külső és belső sejtrészeket jelentő őssejteket először laboratóriumban tenyészették és megsokszorozták, majd egerekbe ültették.
A szakemberek megfigyelték, hogy “az embrionális sejtek azok, amelyek a placentasejteket arra utasítják, hogyan formálódjanak és ágyazódjanak be a méhbe. Ezen molekuláris párbeszéd megértésével megnyitottuk az utat a meddőség, a termékenység vagy az embrióban lévő rendellenességek okozta felnőtt betegségek, mint a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek- problémáinak megoldása előtt”, idézi a medicalonline Nicolas Rivront.
Kapcsolódó cikkeink:
- A vetélés leggyakoribb okai
- Az őssejtek hiánya lehet az ismétlődő vetélés fő oka
- Milyen gyakori a vetélés?
Forrás: MedicalOnline
Kapcsolódó cikkek
