A civilben ügyvédként dolgozó dr. Ladjánszki Bernadett személyes érintettsége miatt indította el terhességi kolesztázissal kapcsolatos kezdeményezését. Célja az, hogy a betegséggel diagnosztizált kismamák számára elérhetővé válhasson az a vizsgálat, aminek a segítségével a terhességi epepangás legsúlyosabb kockázatát, a magzati elhalálozást el lehet kerülni.
Bernadett alaposan elmélyedt a nemzetközi szakirodalomban, és szoros szakmai kapcsolatot alakított ki az ICP (Intrahepatic Cholestasis of Pregnancy (interhepatikus terhességi kolesztázis) ügyét 30 éve felkaroló brit Jenny Chambers-szel és mozgalmával, hogy hitelesen tudjon segíteni a terhességi kolesztázissal diagnosztizált kismamáknak. Tervei közt szerepel, hogy kezdeményezése alapítványi formát öltsön, ahol a témában jártas nőgyógyász és hepatológus (kifejezetten a máj betegségeivel és azok gyógyításával foglalkozó szakember) is segíti majd munkáját. Őt kérdeztük a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.
A tájékozódást segítő hazai oldalak
ICP – Terhességi viszketés Facebook oldal
You Tube-csatorna Terhességi viszketés weboldal
A terhességi epepangásról
A terhességi kolesztázis (terhességi epepangás) kifejezés a latin chol (epe) és stasis (megrekedés, pangás) szavakból ered, a külföldi szakirodalomban pedig elsősorban intrahepatikus kolesztázisnak (vagyis májon belül zajló epepangásnak) nevezik.
Bár a terhességi viszketés nem tekinthető orvosi kifejezésnek, annyiban mégis helytálló, hogy a betegség legjellegzetesebb tünetére hívja fel a figyelmet – hangsúlyozta dr. Ladjánszki Bernadett.
A terhességi epepangás minden 140. várandós nőt érinti.
Mi történik ilyenkor a kismama szervezetében?
Normál esetben az epe az epehólyagon és az epeutakon keresztül jut el a belekbe, ahol a zsírok bontásában vesz részt. A terhességi epepangás során azonban blokkolódik ez a folyamat, azaz a májsejtek nem tudják az epesavakat az epeutakon keresztül kipumpálni, így azok a májból a vérbe áramlanak vissza.
A terhességi epepangás kockázatai
A terhességi epepangás elsősorban a magzatra nézve rejt kockázatokat – hangsúlyozta Bernadett.
Előfordulhat, hogy a magzat mekóniumot (magzatszurkot) ürít a magzatvízbe, megnőhet a spontán koraszülés kockázata, és igen ritkán sajnos hirtelen szívmegállás miatti méhen belüli halálozás is bekövetkezhet. Indokolt esetben az orvosok a magzatot a tervezetnél korábban segítik a világra.
Milyen tünetei vannak a terhességi epepangásnak?
A betegség vezető tünete a jellemzően a harmadik trimeszter elejétől tapasztalható – az életminőséget jelentősen rontó – viszketés, ami leginkább a csuklótól és a bokától lefelé (tenyerek, talpak) okoz panaszokat, de testszerte bárhol jelentkezhet. Mindenképpen gyanúra adhat okot, ha ez a viszketés csillapíthatatlan és éjszaka intenzívebben jelentkezik. Amennyiben ez a két tünet fennáll, akkor feltétlenül tájékoztatnunk kell a kezelőorvosunkat róla – hangsúlyozza Bernadett.
A viszketés mellett a jobb bordaív alatti diszkomfortérzés, a széklet színének és állagának megváltozása (a széklet világosabb és lágyabb lesz), valamint a vizelet sötétebb színe az, ami felhívhatja a figyelmet a betegségre.
A terhességi epepangás diagnózisa
A betegség diagnosztikus kritériumait tekintve többféle irányelv is létezik – hívta fel a figyelmet dr. Tornai Tamás gasztroenterológus-hepatológus az ICP-Terhességi viszketés You Tube csatornáján készült beszélgetésben.
Általánosságban azonban elmondható, hogy az anyai tünetek mellett a laborétékekben is tetten érhetőek az emelkedett májenzim (GOT, GPT GGT, ALP) és emelkedett az össz-epesavszint értékek, amelyek segíthetnek felállítani a diagnózist. Ehhez azonban fontos, hogy az orvos előzőleg kizárjon minden lehetséges dolgot, ami a terhesség során viszketéssel járhat (pl. bőrgyógyászati problémákat, cukorbetegséget stb.).
A terhességi epepangás kezelése
A terhességi epepangás kezelésére az Ursofalk szedését javasolják a kismamáknak, ami egy urzodezoxikólsav-tartalmú (az epében kis mennyiségben természetesen előforduló epesav) készítmény, és segítségével csökkenthető a viszketés, illetve a magzati szövődmények. Ugyanakkor a gyógyszeres kezelés önmagában nem elegendő, és nem váltja ki az epesavmérés fontosságát sem, mert nem lehet tudni, hogy egy adott kismamánál hatékonynak bizonyul-e a készítmény – hangsúlyozza Bernadett.
A gyógyszeres kezelés mellett a kellemetlen viszketés enyhítésére hűsítő fürdőket és mentolos bőrápoló készítményeket javasolhat a kezelőorvosunk.
Az epesavszint mérés fontossága a terhességi epepangásban
Hazánkban az epesav szintjét egyelőre nem nézik protokollszerűen, ugyanakkor a megnövekedett epesavszint közvetlen összefüggésben van a magzati kockázatokkal, és jelzéssel szolgálhat arról is, hogy szükséges-e beavatkozni.
Bernadett elmondta, hogy a nemzetközi protokoll három kategóriába sorolja a terhességi epepangással diagnosztizált kismamákat, annak alapján, hogy a magzatra nézve milyen kockázatokkal jár az epesav szintjének emelkedése (Összességében, ha a vér epesav szintje 10 µmol (mikromol)/L érték fölé emelkedik, akkor a kismama szorosabb megfigyelést igényel a várandósgondozás során).
Kockázati csoportok:
1. Enyhe kockázat
- Az epesavszint 10-40 µmol/L
- A magzatvesztés kockázata nem nagyobb, mint annak, akinek nincs terhességi kolesztázisa.
- Javasolható a tervezett szülés (40. hétig)
2. Középsúlyos kockázat
- Az epesavszint 40-99 µmol/L
- Megnő a mekónium magzatvízbe kerülésének és a spontán koraszülésnek a kockázata a normál terhességekhez képest.
- Ha nincs egyéb kockázati tényező, akkor javasolható a tervezett szülés a várandósság 38-39. hetében.
3. Súlyos kockázat
- Az epesavszint 100 µmol/L felett van
- A 34-35. hét után megnő a magzati szívleállás következtében létrejövő magzati elhalálozás kockázata.
- A várandósság 35-36. hetében a kezelőorvos javasolhatja a szülésindítást. (Az időpont meghatározásakor a szakember figyelembe veszi a kismama viszketés miatti mentális állapotát és a laboreredményeket).
Hol érhető el hazánkban a szérum-epesav meghatározás?
Bár az epesavak emelkedett szintje fokozott kockázatot jelez a magzatra nézve, ez a vizsgálat egyelőre nem része a hazai szülészeti ellátási protokollnak. Ezen a gyakorlaton szeretne dr. Ladjánszki Bernadett változtatni, és ezért is keresi fel sorra a hazai egészségügyi intézmények szülészeti osztályainak osztályvezető főorvosait, valamint a kórházi-klinikai laboratóriumok vezetőit. Neki és a felkeresett intézmények nyitottságának köszönhetően pedig egyre több helyen nyílik lehetőség ennek a vizsgálatnak az elvégzésére.
Szérum-epesav meghatározás az alábbi helyeken érhető el (2022.)
- Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Budapest)
- Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
- Dél-Pesti Centrumkórház (Szent László, Szent István)
- Debreceni Egyetem Klinikai Központ
- SZTE Klinikai Központ (Szeged)
- Semmelweis Egyetem Klinikai Központ
- Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
- B.A.Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (Miskolc)
- Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház (Győr)
- Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház (magánlaboron keresztüli mérés)
- Kaposi Mór Oktatókórház (Kaposvár)
…illetve egyes privát szolgáltatást nyújtó laboratóriumokban
Hogy történik a szérum-epesavszint meghatározása?
Az Egyesült Királyságban az epesav mérését – ami egy egyszerű vérvizsgálatot jelent – a 34. hétig hetente egyszer, a 34, hét után pedig – indokolt esetben – akár heti kétszer is elvégzik. Bernadett tapasztalatai szerint, amit zárt Facebook csoportjában lévő kismamák osztottak meg vele, nálunk heti egy epesavmérés történik, de a kismamák a 34. hét után gyakran elvégeztetik önköltséges alapon a második tesztet is.
További kérdések a terhességi epepangás kapcsán
Miért alakulhat ki egyeseknél a terhességi epepangás?
Sajnos egyelőre ezzel kapcsolatban nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Úgy tűnik, hogy genetikai és hormonális okok (az ösztrogénszint emelkedése) állhatnak a háttérben.
Kihez forduljak, ha felmerül a terhességi epepangás gyanúja?
Sokat tehet egy kismama a babája biztonságáért, ha a szülész-nőgyógyász szakorvos mellett hepatológust is felkeres a problémájával.
Kezelhető-e e terhességi epepangás speciális diétával?
Nem kezelhető. A legtöbb, amit a várandósság során tehetünk, hogy kiegyensúlyozott táplálkozással támogatjuk saját magunk és magzatunk egészségét.
Mire számíthatok a szülést követően?
A terhességi epepangás tünetei javulnak a szülés után, de a laborértékek normalizálódása több hétig is eltarthat. Akinél korábban terhességi epepangást diagnosztizáltak, annál a későbbiekben nagyobb lesz az epekőképződésnek és az ezzel összefüggő betegségeknek, valamint a cukorbetegség kialakulásának a kockázata.
Egy újabb terhesség során mekkora az esélye, hogy újra jelentkezik ez a probléma?
Fokozott (75 százalék) az esélye annak, hogy a jövőben ismét jelentkezik a terhességi kolesztázis.
Felhasznált szakirodalmi források: