Terhesség

Egy betegség, ami végzetes is lehet a magzatra: a terhességi epepangás

A terhességi epepangás (terhességi kolesztázis) egy olyan, a májat érintő állapot, ami nagyon ritkán végzetes kimenetellel is járhat. A magzati kockázat felmérésben egyedül az epesavmérés jelenthet biztos támpontot.
2022. Július 18.

A civilben ügyvédként dolgozó dr. Ladjánszki Bernadett személyes érintettsége miatt indította el terhességi kolesztázissal kapcsolatos kezdeményezését. Célja az, hogy a betegséggel diagnosztizált kismamák számára elérhetővé válhasson az a vizsgálat, aminek a segítségével a terhességi epepangás legsúlyosabb kockázatát, a magzati elhalálozást el lehet kerülni.

Bernadett alaposan elmélyedt a nemzetközi szakirodalomban, és szoros szakmai kapcsolatot alakított ki az ICP (Intrahepatic Cholestasis of Pregnancy (interhepatikus terhességi kolesztázis) ügyét 30 éve felkaroló brit Jenny Chambers-szel és mozgalmával, hogy hitelesen tudjon segíteni a terhességi kolesztázissal diagnosztizált kismamáknak. Tervei közt szerepel, hogy kezdeményezése alapítványi formát öltsön, ahol a témában jártas nőgyógyász és hepatológus (kifejezetten a máj betegségeivel és azok gyógyításával foglalkozó szakember) is segíti majd munkáját. Őt kérdeztük a betegséggel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

A tájékozódást segítő hazai oldalak

ICP – Terhességi viszketés Facebook oldal

ICP – Terhességi viszketés

You Tube-csatorna Terhességi viszketés weboldal

A terhességi epepangásról

A terhességi kolesztázis (terhességi epepangás) kifejezés a latin chol (epe) és stasis (megrekedés, pangás) szavakból ered, a külföldi szakirodalomban pedig elsősorban intrahepatikus kolesztázisnak (vagyis májon belül zajló epepangásnak) nevezik.

Bár a terhességi viszketés nem tekinthető orvosi kifejezésnek, annyiban mégis helytálló, hogy a betegség legjellegzetesebb tünetére hívja fel a figyelmet – hangsúlyozta dr. Ladjánszki Bernadett.

A terhességi epepangás minden 140. várandós nőt érinti.

Mi történik ilyenkor a kismama szervezetében?

Normál esetben az epe az epehólyagon és az epeutakon keresztül jut el a belekbe, ahol a zsírok bontásában vesz részt. A terhességi epepangás során azonban blokkolódik ez a folyamat, azaz a májsejtek nem tudják az epesavakat az epeutakon keresztül kipumpálni, így azok a májból a vérbe áramlanak vissza.

A terhességi epepangás kockázatai

A terhességi epepangás elsősorban a magzatra nézve rejt kockázatokat – hangsúlyozta Bernadett.

Előfordulhat, hogy a magzat mekóniumot (magzatszurkot) ürít a magzatvízbe, megnőhet a spontán koraszülés kockázata, és igen ritkán sajnos hirtelen szívmegállás miatti méhen belüli halálozás is bekövetkezhet. Indokolt esetben az orvosok a magzatot a tervezetnél korábban segítik a világra.

Milyen tünetei vannak a terhességi epepangásnak?

A betegség vezető tünete a jellemzően a harmadik trimeszter elejétől tapasztalható – az életminőséget jelentősen rontó – viszketés, ami leginkább a csuklótól és a bokától lefelé (tenyerek, talpak) okoz panaszokat, de testszerte bárhol jelentkezhet. Mindenképpen gyanúra adhat okot, ha ez a viszketés csillapíthatatlan és éjszaka intenzívebben jelentkezik. Amennyiben ez a két tünet fennáll, akkor feltétlenül tájékoztatnunk kell a kezelőorvosunkat róla – hangsúlyozza Bernadett.

A viszketés mellett a jobb bordaív alatti diszkomfortérzés, a széklet színének és állagának megváltozása (a széklet világosabb és lágyabb lesz), valamint a vizelet sötétebb színe az, ami felhívhatja a figyelmet a betegségre.

A terhességi epepangás diagnózisa

A betegség diagnosztikus kritériumait tekintve többféle irányelv is létezik – hívta fel a figyelmet dr. Tornai Tamás gasztroenterológus-hepatológus az ICP-Terhességi viszketés You Tube csatornáján készült beszélgetésben.

Általánosságban azonban elmondható, hogy az anyai tünetek mellett a laborétékekben is tetten érhetőek az emelkedett májenzim (GOT, GPT GGT, ALP) és emelkedett az össz-epesavszint értékek, amelyek segíthetnek felállítani a diagnózist. Ehhez azonban fontos, hogy az orvos előzőleg kizárjon minden lehetséges dolgot, ami a terhesség során viszketéssel járhat (pl. bőrgyógyászati problémákat, cukorbetegséget stb.).

A terhességi epepangás kezelése

A terhességi epepangás kezelésére az Ursofalk szedését javasolják a kismamáknak, ami egy urzodezoxikólsav-tartalmú (az epében kis mennyiségben természetesen előforduló epesav) készítmény, és segítségével csökkenthető a viszketés, illetve a magzati szövődmények. Ugyanakkor a gyógyszeres kezelés önmagában nem elegendő, és nem váltja ki az epesavmérés fontosságát sem, mert nem lehet tudni, hogy egy adott kismamánál hatékonynak bizonyul-e a készítmény – hangsúlyozza Bernadett.

A gyógyszeres kezelés mellett a kellemetlen viszketés enyhítésére hűsítő fürdőket és mentolos bőrápoló készítményeket javasolhat a kezelőorvosunk.

Az epesavszint mérés fontossága a terhességi epepangásban

Hazánkban az epesav szintjét egyelőre nem nézik protokollszerűen, ugyanakkor a megnövekedett epesavszint közvetlen összefüggésben van a magzati kockázatokkal, és jelzéssel szolgálhat arról is, hogy szükséges-e beavatkozni.

Bernadett elmondta, hogy a nemzetközi protokoll három kategóriába sorolja a terhességi epepangással diagnosztizált kismamákat, annak alapján, hogy a magzatra nézve milyen kockázatokkal jár az epesav szintjének emelkedése (Összességében, ha a vér epesav szintje 10 µmol (mikromol)/L érték fölé emelkedik, akkor a kismama szorosabb megfigyelést igényel a várandósgondozás során).

Kockázati csoportok:

1.    Enyhe kockázat

  • Az epesavszint 10-40 µmol/L
  • A magzatvesztés kockázata nem nagyobb, mint annak, akinek nincs terhességi kolesztázisa.
  • Javasolható a tervezett szülés (40. hétig)

2.    Középsúlyos kockázat

  • Az epesavszint 40-99 µmol/L
  • Megnő a mekónium magzatvízbe kerülésének és a spontán koraszülésnek a kockázata a normál terhességekhez képest. 
  • Ha nincs egyéb kockázati tényező, akkor javasolható a tervezett szülés a várandósság 38-39. hetében.

3.    Súlyos kockázat

  • Az epesavszint 100 µmol/L felett van
  • A 34-35. hét után megnő a magzati szívleállás következtében létrejövő magzati elhalálozás kockázata.
  • A várandósság 35-36. hetében a kezelőorvos javasolhatja a szülésindítást. (Az időpont meghatározásakor a szakember figyelembe veszi a kismama viszketés miatti mentális állapotát és a laboreredményeket).

Hol érhető el hazánkban a szérum-epesav meghatározás?

Bár az epesavak emelkedett szintje fokozott kockázatot jelez a magzatra nézve, ez a vizsgálat egyelőre nem része a hazai szülészeti ellátási protokollnak. Ezen a gyakorlaton szeretne dr. Ladjánszki Bernadett változtatni, és ezért is keresi fel sorra a hazai egészségügyi intézmények szülészeti osztályainak osztályvezető főorvosait, valamint a kórházi-klinikai laboratóriumok vezetőit. Neki és a felkeresett intézmények nyitottságának köszönhetően pedig egyre több helyen nyílik lehetőség ennek a vizsgálatnak az elvégzésére.

 

Szérum-epesav meghatározás az alábbi helyeken érhető el (2022.)

  • Magyar Honvédség Egészségügyi Központ (Budapest)
  • Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ
  • Dél-Pesti Centrumkórház (Szent László, Szent István)
  • Debreceni Egyetem Klinikai Központ
  • SZTE Klinikai Központ (Szeged)
  • Semmelweis Egyetem Klinikai Központ
  • Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
  • B.A.Z Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (Miskolc)
  • Petz Aladár Egyetemi Oktatókórház (Győr)
  • Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház (magánlaboron keresztüli mérés)
  • Kaposi Mór Oktatókórház (Kaposvár)

    …illetve egyes privát szolgáltatást nyújtó laboratóriumokban

Hogy történik a szérum-epesavszint meghatározása?

Az Egyesült Királyságban az epesav mérését – ami egy egyszerű vérvizsgálatot jelent – a 34. hétig hetente egyszer, a 34, hét után pedig – indokolt esetben – akár heti kétszer is elvégzik. Bernadett tapasztalatai szerint, amit zárt Facebook csoportjában lévő kismamák osztottak meg vele, nálunk heti egy epesavmérés történik, de a kismamák a 34. hét után gyakran elvégeztetik önköltséges alapon a második tesztet is.

További kérdések a terhességi epepangás kapcsán

Miért alakulhat ki egyeseknél a terhességi epepangás?

Sajnos egyelőre ezzel kapcsolatban nagyon kevés információ áll rendelkezésre. Úgy tűnik, hogy genetikai és hormonális okok (az ösztrogénszint emelkedése) állhatnak a háttérben.

Kihez forduljak, ha felmerül a terhességi epepangás gyanúja?

Sokat tehet egy kismama a babája biztonságáért, ha a szülész-nőgyógyász szakorvos mellett hepatológust is felkeres a problémájával.

Kezelhető-e e terhességi epepangás speciális diétával?

Nem kezelhető. A legtöbb, amit a várandósság során tehetünk, hogy kiegyensúlyozott táplálkozással támogatjuk saját magunk és magzatunk egészségét.

Mire számíthatok a szülést követően?

A terhességi epepangás tünetei javulnak a szülés után, de a laborértékek normalizálódása több hétig is eltarthat. Akinél korábban terhességi epepangást diagnosztizáltak, annál a későbbiekben nagyobb lesz az epekőképződésnek és az ezzel összefüggő betegségeknek, valamint a cukorbetegség kialakulásának a kockázata.

Egy újabb terhesség során mekkora az esélye, hogy újra jelentkezik ez a probléma?

Fokozott (75 százalék) az esélye annak, hogy a jövőben ismét jelentkezik a terhességi kolesztázis.

 

Felhasznált szakirodalmi források: