Terhesség

Ezeket ne mondjuk egy kismamának, aki túllépte a terminust

A terminustúllépés nagy kihívást jelenthet egy várandós kismamának. A következő megjegyzéseket ezért se mondjuk neki.
2021. Június 25.
Ezeket ne mondjuk egy kismamának, aki túllépte a terminust (Fotó: Getty Images)

“Hatalmas vagy!”

Hiába ismétli el magának egy kismama, hogy azért gyarapszik a súlya, mert terhes, azt senki sem akarja hallani, hogy hatalmas. A testképet nehéz elválasztani a várandósságtól, és nem egyszerű mindenkinek elfogadnia, hogy nagyobb lesz.

Amit helyette próbálhatunk: “Remekül nézel ki!”

Ahogy Hilary Hoogsteen, a todaysparent.com szerzője írja – akinek első terhességekor érkezett 9 nappal a kiírás után a babája -, ő sem tudta, milyen ruhákat vegyen fel, nehéz volt megértenie a növekvő testét, és a világtól várt visszaigazolást. Azt javasolja, ha egy várandós barátunkkal találkozunk, próbáljunk meg találni valamit, amivel megerősíthetjük. (Tipp: A kismamák haja általában nagyon szép.)

“Már megkezdődött a vajúdás?”

Ez a kérdés olyan hatással is lehet egy kismamára, mintha a világ siettetni akarna egy olyan folyamatot, ami felett nem ő rendelkezik. Ha a kismama túllépte a terminust, már tényleg csak nem akar mást, csak a babát a karjában tartani, ez a kérdés pedig nyomást helyezhet rá, amikor semmit nem tehet a helyzet ellen.

Amit helyette próbálhatunk: “Ebédeljünk együtt.”

Egy ebéddel vagy más közös programmal elterelhetjük a várandós barátunk figyelmét a várakozásról, ami számára úgy tűnhet, mintha egy örökkévalóság óta tartana. “Minden egyes nappal egyre növekvő nyomást éreztem a túllépéskor, és kihívást jelentett a döntés, hogy indítják-e a szülést vagy sem. Egy szünet a vizsgálatok és a döntések közepette nagyszerű módja annak, hogy kimutassuk a törődést” – írja Hoogsteen.

“Próbáltad már a…?”

Számos élelmiszerről, tevékenységről és kezelésről állítják, hogy elősegíti a vajúdást. Azok, akik túllépték a terminust, valószínűleg már hallottak mindent, és ezeknek a módszereknek a nagy részéről egyébként sem bizonyított, hogy működne.

Amit helyette próbálhatunk: “Sétáljunk egyet!”

Miután Hoogsteen mindent kipróbált, az akupunktúrától kezdve egy egész ananász elfogyasztásáig, nem akart több tippet hallani, de szerette volna azt érezni, hogy tesz valamit a dolog érdekében. Ahogy írja, ebben segítettek neki a barátok, akik közös sétára invitálták, mert azt érezte, ezzel legalább tesz valamit a vajúdás megindulásáért, anélkül, hogy újabb tippeket kapna.

“Még most élvezd ki az alvást.”

Ahogy Hoogsteen írja, ez volt a személyes kedvenc megjegyzése, és úgy tűnt, mintha a kisgyerekes szülők úgy viselkednének, mintha szerencséje lenne, amiért neki még nem született meg a babája. Pedig a valóságban éjszakánként négyszer ébredt a hólyagja miatt… Egy terminustúllépésben lévő kismama helyzetén nem segít az, ha valamilyen kihívást jelentő dolgot vázolunk fel előtte.

Amit helyette próbálhatunk: “Nem könnyű, amit át kell élned.”

A támogatás egyik legegyszerűbb módja, ha tudomásul vesszük, hogy barátunk csalódott, kényelmetlenül érzi magát, vagy éppen türelmetlen. Ezért inkább hallgassuk meg őt – és ebben a helyzetben inkább ne arról beszéljünk, ami könnyebb volt a baba születése előtt, ha van gyerekünk.

“Ismerek valakit, akinél … nappal jött később a baba!”

“Ahogy a kiírt időponton túl voltam, sok ember úgy reagált, hogy elmondta, mennyivel később szült egy barátjuk” – idézte fel Hoogsteen. Egy kismamának azt hallania, hogy valakinek rosszabb nála, nem igazán hasznos, amikor türelmesen várja, hogy elkezdődjön a vajúdás, és nem segít azon, amit átél.

Amit helyette próbálhatunk: “Minden nappal egyre közelebb kerülsz ahhoz, hogy találkozz a babáddal.”

Sokkal bátorítóbb, ha segítünk tudatosítani, hogy a babának megvan a maga időzítése, és egyre közelebb és közelebb kerül a kismama a találkozáshoz.

Forrás: todaysparent.com