Miért van szükség feltétlenül vaspótlásra a terhesség során?
A terhesség alatt megnő a keringő vér mennyisége a szervezetben, hogy a növekvő magzatot és a méhlepényt is elláthassa tápanyaggal és oxigénnel, valamint biztosított legyen a salakanyagcsere is.Ahhoz, hogy a várandós szervezet lépést tudjon tartani a vérellátás növekedésével, jóval több vasra lesz szüksége, mint korábban. Számokra lefordítva: a várandósság és a szoptatás teljes ideje alatt a vasszükséglet meghaladhatja az 1000 mg-ot, amelyből 500 mg a hemoglobin előállításához, 300-350 mg pedig a fejlődő magzat és a méhlepény ellátásához kell. Ezt a vasmennyiséget azonban pusztán étkezéssel lehetetlen bevinni. Emiatt a vaspótlás az egész várandósság alatt szükséges, és különösen fontossá válik a terhesség utolsó 10 hetében, mivel ebben az időszakban a baba elkezdi felépíteni a saját vasraktárait, felkészülve élete első 6 hónapjára.A megnövekedett vasszükséglet kielégítésére azonban nem tudunk még több vasat mozgósítani a vasraktárainkból, hiszen a raktárkapacitásunk véges, illetve a táplálékvas sem elegendő ehhez, még a leggondosabban összeállított étrend mellett sem. Ezért is rendkívül fontos, hogy a várandósgondozás keretein belül szájon át szedhető vaspótló készítmények segítségével megtörténjék a napi vas-és folsavpótlás – amint erre a WHO is figyelmeztet. A harmadik trimeszterre a kismama napi vasszükséglete akár a tízszeresére is megnövekedhet, ezért az elemi vasbevitelt is meg kell emelni napi 18 mg-ról 28 mg-ra, továbbá a vaspótlást a szoptatás idején is folytatni kell. Ennek hiányában nagyon gyorsan kialakulhat a vashiányos vérszegénység a várandósság során.Itt kell megemlíteni, hogy a tudatos családtervezéshez az is hozzátartozik, hogy a kismama már feltöltött vasraktárakkal induljon neki a várandósságnak, máskülönben borítékolható a vashiányos vérszegénység kialakulása.
Várandósság és vérszegénység
A vérszegénység, amelyet többnyire a vashiány okoz, jelentős globális egészségügyi probléma, és a termékeny korú nők mintegy 30, míg a várandósok közel 40 százalékát érinti. A várandósság alatti vashiány mind az anyára, mind a magzatra nézve hosszú távú egészségi kockázatot jelent.
Hogyan hat a vashiány a babára?
Az agy növekedéséhez és fejlődéséhez vasra van szükség: tudományos vizsgálatok tanúsítják, hogy a fejlődés kritikus időszakában a vashiány hosszú távú károsodásokhoz vezethet. Az alacsony anyai szérumferritin-koncentráció az újszülöttnél vashiányt okozhat, ami többféle rendellenesség kialakulásának a kockázatát növelheti meg a későbbiekben. Mit is jelent ez pontosan?Rodler Imre könyvében (Élelmezéshigiéné) olvashatjuk, hogy a vashiány a gyermekek testi és szellemi fejlődésének elmaradását és magatartászavarokat okozhat. A vashiányos anémiás anyák gyermekei egyéves korukra ötször nagyobb eséllyel válnak maguk is vashiányossá, ami a mozgás- és viselkedésbeli fejlődésüket is hátráltatja. Ennek következményeként ötévesen már jelentősen gyengébb mentális állapottal rendelkeznek, serdülőkorra pedig kifejezett mentális és motoros funkciózavarokat mutathatnak (pl. tanulási problémák), amelyek hosszú távon elkísérhetik őket.Nem árt tudni, hogy amennyiben az anya a szoptatás idején is vashiányos, akkor az anyatej sem tud elegendő vasat biztosítani a baba számára, akinek a vasraktárai emiatt 3-4 hónapos korára kiürülhetnek.
Milyen veszélyekkel járhat még a vashiány?
A vashiányos anyáknál kétszeresére nő a koraszülés kockázata, és annak is nagyobb az esélye, hogy a magzat alacsony születési súllyal jöjjön a világra. Sajnos négyszer nagyobb lesz a kockázata a magzat elhalásának is.Az anyai vérszegénység növelheti a szülés során a preeklampszia, a placentaleválás és az ezzel összefüggő halálozás kockázatát, valamint a transzfúzió szükségességét.
Hogyan hat az anyára a vashiány?
A krónikus vashiányos vérszegénység az egész életminőséget negatívan befolyásolja. A vashiányos vérszegénység tipikus bőr- és nyálkahártyatüneteket okoz (sápadt bőr, barázdált és töredező köröm, törékeny haj, bőrszárazság és hajhullás), de jelentkezhet fáradtság, apátia, nyugtalan láb szindróma, ájulás és légszomj is. Az érintett anyák gyakran tapasztalnak fejfájást, szívdobogásérzetet és alvási nehézségeket is.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a vashiányt a várandósságunk idején?
Válasszunk olyan jól hasznosuló, hosszú ideig is biztonságosan szedhető készítményt, ami a napi ajánlott elemi vasbevitelünket biztosítja, és lényegesen kevesebb mellékhatással jár, mint a hagyományos vaspótlók. Mivel a terhesség első percétől kezdve nagyon fontos a folsav pótlása is, így érdemes olyan kombinált készítményt előnyben részesítenünk, amellyel a folsavpótlásról is megnyugtatóan gondoskodhatunk.
Kapcsolódó cikkek
