A várandósság idején különösen megnövekszik a vasszükséglet, ezért ilyenkor főleg oda kell figyelni a megfelelő vasbevitelre.
A felnőttek számára naponta 14 mg az ajánlott vasbevitel – olvashatjuk az OGYÉI listáján, míg a termékeny korú nőknek ennél több, napi 18 mg vasat javasolnak. Ehhez képest egy átlagos, kiegyensúlyozottan táplálkozó nem várandós nő vasfogyasztása mindössze napi 12-15 mg.
Miért olyan fontos a vasbevitel?
A vas kulcsszerepet tölt be a vérképzésben. A hemoglobin a vörösvértestek nélkülözhetetlen alapanyaga, egy fehérje, amely megköti az oxigént a tüdőben, hogy onnét eljuttassa testünk minden pontjára. Vas hiányában azonban a hemoglobin nem lesz képes megkötni az oxigént, így viszont a vér sem tud elegendő oxigént szállítani a sejtekhez.Vasra van szükségünk ahhoz is, hogy az izomzatunk oxigénellátottsága megfelelő legyen, mint ahogyan a sejtjeink energiatermelő folyamatai is igénylik ezt a nyomelemet.Étrendünk összeállításakor tehát érdemes vasban gazdag élelmiszerekkel gondoskodnunk a megfelelő vaspótlásról. Ez azonban korántsem egyszerű feladat.
Miért olyan nehéz a vasbevitel?
Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (2014) eredményei szerint a nők vasbevitele nem éri el a napi 15 mg mennyiséget sem, holott nekik napi 18 mg vasra lenne szükségük, leginkább a menstruáció miatti vasvesztés miatt. Ráadásul a terhesség és szoptatás időszakában a női szervezet vasigénye még ehhez képest is magasabb: az ilyenkor ajánlott napi vasbevitel 28 mg-ra módosul. Nem meglepő tehát, hogy a vashiányos vérszegénységben szenvedők túlnyomó többsége (75-80 százaléka) nő, hiszen a nők esetében nagyobb a kockázata annak, hogy szervezet vasegyensúlya felborul.A megfelelő vasbevitelt nehezíti, hogy a növényi és állati eredetű táplálékból származó vas nem egyforma hatékonysággal szívódik fel, illetve hasznosul a szervezetünkben. Míg a vas a növényekben úgynevezett nem-hem vas formájában van jelen, addig a húsokban, belsőségekben, tojásban úgynevezett hem-vas található. A hem-vas kétszer-háromszor jobban szívódik fel, mint a nem-hem vas.Ráadásul a vas felszívódását és biológiai hasznosulását számos körülmény gátolhatja (pl. a táplálékaink rost-, csersav-, fitát-, foszfát-, oxalát- és koffeintartalma), továbbá egyes betegségek és a fizikai állapotunk is beleszólhat a folyamatba. Különösen figyelnünk kell a megfelelő vasbevitelre a várandósság és a szoptatás időszakában.
Miért lesz szükségünk több vasra a várandósság idején?
Az egyik legfontosabb változás, hogy már a terhesség hatodik hetétől megnő a szervezetben percenként keringő vér mennyisége, hogy támogatni tudja az egyre nagyobb méhlepényt, biztosíthassa a magzat számára az oxigén-, tápanyag- és salakanyagcserét, továbbá hogy felkészítse a szervezetet a szülés során bekövetkező vérvesztés (500-1000 ml) pótlására.Ez átlagosan 50 százalékos növekedést jelent, ami a 16. és a 28. terhességi hét közötti időszakban, általában a 24. hét körül éri el a csúcspontját. Ha a plazma volumennövekedése gyorsabb, mint a vörösvértestképzés tempója, akkor emiatt egy egységnyi vér kevesebb vörösvértestet tartalmazhat, mint korábban. Ezt az ún. terhességi vérszegénységet csak úgy lehet elkerülni, ha a megfelelő táplálkozás mellett gondoskodunk a vas, illetve a folsav pótlásáról is.A növekvő vérmennyiség megnöveli a vasszükségletet is, ráadásul azzal is számolnunk kell, hogy a várandósság utolsó harmadában a magzat ugyancsak elkezdi feltölteni a vasraktárait. Ha a kismama vérszegény, akkor a magzati vasraktárak nem tudnak feltöltődni, emiatt a születése után az újszülött is hamar vérszegénnyé válhat, vagyis a kisbaba egészségére veszélyes állapot alakulhat ki.Az optimális életkezdést tehát azzal biztosíthatjuk a babánk számára, ha a méhlepényből a magzat maximálisan hozzá tud jutni a vasraktárak feltöltéséhez szükséges vasmennyiséghez.
Várandós vagy? Téged is érinthet a vashiányos vérszegénység!
Mivel a hatékony vasbevitel és – hasznosulás a terhességen kívüli időszakban sem könnyű feladat – még kiegyensúlyozott, precízen összeállított, vasban gazdag étrend mellett sem! -, ezért a várandós nőknél vaspótlás nélkül rendkívül gyakori hiányállapot a vashiányos vérszegénység.Ilyenkor először a vasraktárak ürülnek ki, majd a vérképzésben támad zavar, végül a vastartalmú enzimek csökkent működése figyelhető meg – olvasható Rodler Imre Élelmezéshigiéné című könyvében.
Miért kell pótolni a vasat a várandósság során?
A várandósság idején a kismamának az ajánlott napi beviteli érték (RDA) közel kétszeresére lesz szüksége, ami azt jelenti, hogy az anyai szervezet és a fejlődő magzat számára napi 28 mg elemi vasat kell biztosítanunk.Összességében az új élet “létrejötte” nagyjából 1000 mg vasba kerül az anyai szervezetnek – a terhesség és szoptatás időszakát együtt tekintve. Ekkora vasmennyiség pótlása azonban még optimális étkezéssel is kivitelezhetetlen, hiszen a táplálékkal naponta legfeljebb 5-10 mg vasat tudunk a szervezetünkbe juttatni, és ebből ráadásul mindössze 1-2 mg szívódik fel. Emiatt is javasolja a WHO a napi vas- és folsavpótlást már a várandósság kezdetétől, amelyet a szülést követően, a szoptatás ideje alatt is érdemes folytatni.
Kapcsolódó cikkek
