Nem kell egy évet várnod ahhoz, hogy a legfontosabb és lényegében az összes következő lépést megalapozó önmegfigyelésbe fogj. Körülbelül hat cikluson keresztül figyeld és tisztázd mindazt, amire otthon, egyszerű eszközökkel is lehetőséged van.
1. Készíts táblázatot, figyeld meg a ciklusodat, és jegyezd fel hosszabb időn keresztül a hosszát, a vérzéses napok számát. Érzel-e a peteérés időszakában (nagyjából a középidőben) bármilyen jellegzetes alhasi tünetet? Mérd és jegyzed fel az ébredési hőmérsékletedet több cikluson keresztül, ugyanígy a hüvelyváladék állagában és mennyiségében bekövetkező változásokat. Jelöld a táblázatban, ha bizonyos napokon rendszeresen fáj a fejed, vagy változik a súlyod.
2. Gondold végig korábbi szexuális kapcsolataidat és azt, hogy esetleg összeszedhettél-e olyan fertőzést, amely akár tünetmentesen is, de befolyásolhatja a termékenységet. Ilyen például a nemi úton terjedő klamídia. Ugyanezt a partnerednek is meg kell tennie!
3. Jegyzed fel, hogy az első menstruáció jelentkezésétől kezdve voltak-e olyan időszakaid, amikor sokat fogytál vagy híztál, amikor evészavarokkal küzdöttél, amikor szünetelt a ciklusod, vagy nagyon rendszertelen volt. Gyakori, hogy a nagyon sovány vagy erősen túlsúlyos nőknek egyaránt nehéz teherbe esni.
Miközben figyeled a felsoroltakat, a nőgyógyász már el tudja indítani a szükséges vizsgálatokat.
Nőgyógyászati állapotfelmérés és spermavizsgálat
Ez a nő esetében magában foglalja a szokásos, kézi nőgyógyászati vizsgálatot rákszűréssel, a nemi betegségek és a klamídia szűrését, egy nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot, a férfi esetében pedig a spermavizsgálatot, amely mennyiségi, minőségi tényezőkre, valamint az ondó bakteriológiai szűrésére is kiterjed. Ha a férfinak húgyúti szerveket, vesét is érintő panasza volt vagy van, urológiai kivizsgálásra is szükség van. Érdemes andrológushoz fordulnia, aki olyan urológus, aki a nemzőképesség vizsgálatával foglalkozik.
Ezzel párhuzamosan az orvos kérheti mindkettőtök belgyógyászati kivizsgálását, amelynek része a vérképkontroll, a hasi ultrahang, az EKG, a vérnyomásmérés és a cukorháztartás vizsgálata. Ne feledkezz el a rendszeres, legalább félévenkénti fogászati ellenőrzésről se.
Javasolt időpont: nagyjából a ciklus középideje. A férfi vizsgálatának időpontja: minél hamarabb.
A következő lépés a hormonális és anyagcsere-folyamatok vizsgálata.
Mi befolyásolhatja még a termékenységet?
A következő blokkban elég sokféle vizsgálatra sor kerül, ezek mindegyike vérmintából történik. Addig, amíg az eredmények nem állnak rendelkezésre, nem célszerű további lépéseket (például petevezeték-átfújás) tenni, hiszen céljuk annak tisztázása, hogy a termékenységet, fogamzást, beágyazódást különböző szinteken befolyásoló hormonális és egyéb tényezők rendben vannak-e.
‒ A női hormonok szintjének vizsgálata a ciklus második és ötödik napja között (FSH, LH, ösztrogén, prolaktin, tesztoszteron – igaz, ez férfihormon, de a nők szervezetében is termelődik, és gond akkor van, ha szintje a normálisnál magasabb).
‒ A szénhidrát-anyagcsere alapos vizsgálata: vércukor, inzulinrezisztencia cukorterhelésnél az inzulinszintek vizsgálata is.
‒ Pajzsmirigyvizsgálatok, mivel az alulműködés és a pajzsmirigy egyéb betegségei jelentősen gyengítik a teherbe esés esélyeit. Általában ezekre szokott szükség lenni: TSH, T3, T4, anti-TPO.
‒ Véralvadással kapcsolatos vizsgálatok, esetleges öröklődő, kockázatnövelő tényezők, például a Leiden-mutáció kiszűrésére.
‒ TORCH 2 vizsgálat akkor, ha volt vetélésed, elhalt terhességed: a vérben mérhető ellenanyagszintek alapján lehet arra következtetni, hogy átvészelted-e az adott betegséget (toxoplazmózis, rubeola, citomegalovírus, herpesz), és ha igen, akkor régebbi vagy friss fertőzésről van szó.
Javasolt időpont a női hormonvizsgálatok miatt: a ciklus első napjaiban.
Mikor van legnagyobb esély a megtermékenyülésre?
Élesben is működik?
Ha a részletek tisztázódtak, hátravan annak vizsgálata, hogy van-e peteérés, mikor várható a tüszőrepedés. Ezt az úgynevezett folliculometria segítségével, ultrahangvizsgálattal nézik meg. A peteérés körüli időszakban kerülhet sor a posztkoitális tesztre (PCT), vagyis a nemi aktus utáni spermavizsgálatra. Ekkor a hüvelyből vett váladékmintában vizsgálják, hogy a célterületen, célközegben hogyan viselkednek a spermák. Bizonyos immunológiai, összeférhetetlenségi problémák esetén ugyanis hiába jó az első spermavizsgálat eredménye, ha ebből a tesztből az derül ki, hogy a méh közelébe jutva nem elég mozgékonyak vagy életképesek az ondósejtek.
Ebben az időszakban, vagyis a ciklus középidejében is célszerű elvégezni a női hormonszint méréseket.
Javasolt időpont: a ciklus középideje
Képes volna beágyazódni a megtermékenyült petesejt?
Adottak a beágyazódás feltételei?
A ciklus második felében, ideálisan a 20–22. napon (hosszú ciklusnál később) végzett ismételt női hormonvizsgálat azt igyekszik tisztázni, hogy a hormonális folyamatok megfelelően alakulnak-e, képes volna-e beágyazódni a méhbe a megtermékenyült petesejt.
Kutatás mechanikus akadályok után
Útban van valami?
Ha eddig minden eredmény rendben volt, mégsem sikerül teherbe esni, az orvos mechanikus okok után kezd kutatni, vagyis azt nézi meg, nincsenek-e konkrét fizikai akadályok (például letapadás, mióma, endometriózis) a megtermékenyülés, a petesejt vándorlása vagy megtermékenyülés utáni megtapadása útjában. És ez még mindig csak a kivizsgálás! Kezelésre mindaddig nem kerülhet sor, amíg nem sikerül tisztázni a belső anatómiai viszonyokat.
Leggyakrabban a HSG (hisztero-szalpingográfia) vizsgálatot végzik el: fémeszközt vezetnek a méhszájba, majd kontrasztanyagot fecskendeznek a méhüregbe. Ezután röntgennel követik nyomon, milyen kép rajzolódik ki a petevezetékről, méhüregről. A költségesebb, kíméletesebb, inkább magánintézményekben elérhető hisztero-kontraszt-szonográfiás vizsgálat (HYCOSY) során kontrasztanyagot fecskendeznek a méhbe és a petevezetőkbe, majd ultrahangvizsgálat során láthatóvá válik a méh szerkezete és a petevezetékek állapota. Az egyszerűbb, részleges letapadások, váladék okozta elzáródások a kontrasztanyaggal együtt ki is mosódnak.
Ha ezekkel a módszerekkel nem sikerül eredményt elérni, illetve hosszabb ideje eredménytelenek a kezelések, esetleg eleve gyanakszik az orvos valamilyen kismedencei elzáródásra, akkor a kórházban laparoszkóppal vizsgálják meg a hasüreget és kismedencét. A méh ürege az előző két vizsgálat kikerülésével, hiszteroszkópiával is felderíthető ilyenkor. Ezzel egy időben, ha szükséges, kisebb-nagyobb beavatkozásokat is el tud végezni az orvos.
Kapcsolódó cikkek
