Jogosan merül fel a kérdés, hogy ez vajon hogy hat a kisbabájukra?
Laura Donovan, a Romper szerzője is éppen a világjárvány idején esett teherbe második gyermekével, akit októberre várnak. A terhességgel járó, mindennapi feszültség nem volt ismeretlen a számára, de a világjárvánnyal járó stresszre nem volt felkészülve – amely sok várandós kismamának okozott extra aggodalmat. Egy barátja azonban felhívta a figyelmét arra, hogy rengeteg kisbaba született háború, éhínség, pestis és más tragédiák idején. Ezért feltette a kérdést, hogy a történelem folyamán milyen hatással voltak ezek az események a csecsemőkre és anyukáikra?
Milyen hatással lehet az ekkora stressz a kismamákra és a babákra?
A témában készült számos kutatás foglalkozik azzal, hogy a még meg nem született babát ért komolyabb stressz a születésétől akár egész felnőttkoráig, sőt azon túl is hatással lehet rá. A Rompernek nyilatkozó Dr. Tessa Roseboom, az Amszterdami Egyetem korai fejlődéssel és egészséggel foglalkozó professzora szerint ezek a kutatások azonban általában az élelmezés bizonytalanságával és a traumákkal együtt járó stresszel foglalkoznak. A professzor az 1944-1945 közötti, holland éhínség hosszú távú hatásáról készített tanulmányt, az akkor még meg nem született csecsemők életére nézve. Kutatása szerint az akkor fogant csecsemőknél felnőttként nagyobb volt a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek és az elhízásnak. Egy 2014-es holland tanulmány hasonló eredményre jutott, de aszerint a cukorbetegség és a skizofrénia rizikója is nőtt esetükben.
- Kapcsolódó: Így hat a magzatra a stressz a pocakodban
Az 1918-as influenzajárványnak nagyon magas volt a halálozási aránya, mindenki ismert olyat, aki a járvány miatt halt meg, Roseboom szerint ez pedig a populáció egészére kiterjedő traumát okozott. Az olyan események alapján, mint például a nagy jégvihar 1998 telén, Quebecben, pedig láthatjuk, milyen hatással van a várandós anyák magas stressz-szintje a születendő gyermekre nézve. A jégvihar idején napokig áram nélkül maradtak a háztartások a tartományban. Egy tanulmány szerint azoknak a nőknek, akik éppen akkor voltak terhességük elején, gyermekeik nagyobb arányban születettek alacsonyabb születési súllyal. A gyerekek pedig a későbbiekben nagyobb arányban küzdöttek szorongásos, depressziós panaszokkal.
Ezen következményeknek némelyike az epigenetikával kapcsolatos, mely azzal foglalkozik, hogy a szülőket ért külső, környezeti tényezők milyen változásokat okozhatnak az utódok génjeinek kifejeződésében. Epigenetikai adatokra alapozva pedig lehet okunk azt feltételezni, hogy a traumák generációkon át hatással lehetnek ránk.
Dr. Subhashini Ladella, a San Francisco-i Egyetem anyai-magzati egészséggel foglalkozó docense elmondta a Rompernek, hogy a terhesség alatt fellépő stresszt összefüggésbe hozták már a koraszülés és a preeklampszia magasabb kockázatával az édesanyáknál, a gyermekeknél pedig az életük első öt évében kialakuló, viselkedéssel és teljesítménnyel kapcsolatos problémákkal. – A terhesség előtt vagy alatt bekövetkező stressz járhat együtt (kedvezőtlen) következményekkel. Jelenleg mindenki stresszes, akik pedig éppen babát várnak, azok még hatványozottabban érezhetik ezt – fogalmazott Ladella.
- Kapcsolódó: A szülői stressztől is fájhat a csecsemő hasa
Ugyan csak korlátozott adatok állnak ezzel kapcsolatban rendelkezésre, de Ladella szerint a terhesség alatt fellépő stressz kedvezőtlen hatással van annak időtartamára. – A terhesség alatti stressz koraszüléshez vezethet, tudjuk, hogy van összefüggés a két dolog között – mondta a szakértő.
Hogy lehet kezelni ezt a terhesség alatti fokozott stresszt?
Roseboom azt javasolja, hogy az aggodalmakkal küzdő kismamák inkább fogadják el félelmeiket, mint tagadják azokat. – A szervezetünknek ez egy normális, a bizonytalanságra adott reakciója, ami tulajdonképpen hasznos dolog. Ez a helyzet is véget ér egyszer, a kismamák szervezete pedig képes arra, hogy addig is alkalmazkodjon ehhez a szituációhoz, és megfelelően támogassa a gyermek fejlődését – mondta a szakember.
Véleménye szerint a szeretteinkkel való kapcsolattartás – akár ha csak távolról is valósul meg -, segíti szabályozni a stressz-szintet. – A kutatások szerint rengeteg pozitívuma van, ha az édesanya úgy érzi, a partnere támogatja, mellette áll, és az is remek segítség lehet, ha a kismama legalább telefonon, vagy valamilyen digitális csatornán kapcsolatba tud lépni az orvosával. Mert ha van mellettünk valaki, aki támogat bennünket – magyarázta Roseboom -, az nem csak csökkenti a stressz-szintünket, de valóban segít védelmet nyújtani a stressz negatív hatásai ellen is.
Forrás: Romper.com
Kapcsolódó cikkek
