Egy angol, holland és svéd tudósokból álló kutatócsoport egészen más eredményekre jutott.
Az Oxfordi Egyetem, a Groningeni Egyetem és az Uppsalai Egyetem kutatói felfedeztek 12 génszakaszt az emberi DNS-en, melyek eddigi vizsgálati eredményeik alapján jelentős befolyással vannak ezekre a családtervezési kérdésekre. A tanulmány során 568,064 férfit és nőt vizsgáltak meg: egyik felét abból a szempontból, hogy hány évesek voltak első gyermekük születésekor, másikat pedig, hogy összesen hány gyermekük született.
„A vizsgálat során megmutatkozott, hogy azok a nők, akik egy bizonyos génvariánssal rendelkeznek, inkább későbbi életkorban hajtják a fejüket családalapításra, és mindemellett olyan DNS-szakaszokkal is rendelkeznek, melyek a menstruáció és a menopauza későbbi korban való megjelenésére is hajlamosítanak. Mindemellett természetesen továbbra sem elhanyagolandó, hogy a gyermekvállalást a szociális és környezeti faktorok nagyban befolyásolják, és ezek génektől függetlenül, mindig nagy szerepet fognak játszani családalapítási kérdésekben” –nyilatkozta a témáról megjelent cikk vezető szerzője, prof. Melinde Mills (Oxford Egyetem, Szociológia Tanszék).
A vizsgálatot végző kutatók azt is kiszámolták, milyen mértékű befolyása lehet ezen géneknek a tényleges gyermekáldás időpontjára és a gyermekek számára. Számításaik alapján ez az érték kevesebb, mint 1%, ami ugyan nagyon alacsonynak tűnik, mégis bizonyos génvariánsok kombinálódása esetén tényleges információt nyújthat arról, hogy valaki például egyáltalán nem lesz képes a gyermekáldásra.
A tanulmány társszerzői, prof. Harold Snieder és prof. Marcel den Hoed szerint az újonnan megismert gének további funkcióinak beható megismerése egészen új lehetőségeket tárna elénk a meddőség kezelését illetően.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
