Bababarát kórházban
Erdő Lenke okleveles művelődésszervező (37), a 2 éves Nemere és a 3 hónapos Uzonka édesanyja
Az első szülésem során nagyon rossz tapasztalatokat szereztem. Eldöntöttem, hogy olyan kórházat keresek, ahol figyelnek az igényeimre. Csörgő Andrea perinatális szaktanácsadóval beszélgettünk erről, aki két kórházat ajánlott, ezek egyike bababarát. Így végül az utóbbira, a Szent István Kórházra esett a választásom, mert ott a babát is biztonságban tudtam, és egy bába (Nováki Rita) és egy szülész-nőgyógyász (dr. Kassai Enikő) jelenléte megnyugtató hátteret biztosított számomra is.
A bábával többször is találkoztunk, részletesen elmondta, mi fog velünk történni a szülés alatt és az azt követő napokban. Andrea lett a dúlám. Erős bizalom alakult ki bennem. Mindenkitől megkaptam, amit vártam, és az is nagyon jó volt, hogy a babám velem lehetett azonnal a szülés után, és végig a bent tartózkodásunk alatt. Le a kalappal a csecsemősök előtt! Mindenki ért a szoptatáshoz, és segítettek is.
Újra ebbe a kórházba jönnék szülni, egyáltalán nem baj, hogy sok helyen kopott a berendezés. Nekem nem a szép bútor volt a fontos, hanem az, hogy a saját ritmusomban szülhessek, és ne vegyék el tőlem a kisbabámat.
Klinikán
Bárány Dobos Angéla szerkesztő (41), a 4 éves Abigél és a 2 éves Bendegúz édesanyja
A Semmelweis Egyetem II. Női Klinikáján szültem. Olyan orvost választottam, aki már kritikus helyzetben is bizonyított, épp a családunkban egy szülésnél. Nagyon ajánlották. Sajnáltam, hogy a klinikán nincs lehetőség alternatív szülésre, de számomra a biztonság sokkal fontosabb. Hiszen szülök, és bármilyen komplikáció felléphet. Egyáltalán nem akartam taxiban vagy mentőben zötykölődni, hogy odaérjünk az alkalmas klinikára, ha nagy a baj, és azt sem akartam, hogy esetleg a babámat szállítsák egy távoli újszülött intenzív centrumba.
Nekem fontos volt, hogy legyen koraszülöttosztály, klinikai környezet és professzori háttér. Abigél faros baba volt, és a köldökzsinór is a nyakára tekeredett, a CTG mutatta, hogy nincs jól, így császármetszéssel jött világra. Bendegúz ugyan nem volt faros, de nála is hasonlóan zajlottak az események. Tudtam, hogy jó kezekben vagyunk. Az orvost kezdettől partnernek éreztem, és hiteles volt számomra.
Nem szeretem a „bízzuk a természetre, majd csak lesz valahogy” hozzáállást, és ő nem ezt képviseli. Csupa pozitív tapasztalattal gazdagodtam, mindenki kedves volt, igazán jó csapat. Újra oda mennék szülni, másoknak is tiszta szívből ajánlom.
Otthon, profik között
Farkas Erika jogász (32), a 2,5 éves Szonja és a 3 hónapos Mirkó édesanyja
Kórházi szülésre készültem, de elmentem az Alternatal Alapítvány egyhetes tanfolyamára, mert szerintem a legjobb, megfelelően széles körű és részletes tájékoztatást ők biztosítják. Közben jártam a választott orvosomhoz, de nem éreztem jól magam. A beszélgetéseinkből kiderült, hogy beavatkozáspárti. Amikor a negyvenedik héten elkezdett kézzel tágítani, betelt a pohár. Szonja végül otthon született meg, rendkívül felkészült, profi bábák voltak jelen. Senki nem mondta, mit kell csinálnom, nem irányítottak, csak ott voltak. És ez volt a lényeg. Gyönyörű élmény volt. A második baba az otthonszülés-rendelet életbe lépése után, néhány nappal az első hivatalos bábaengedélyek kiadása után született.
Nagy könnyebbség volt, hogy nem kell félnem, csak szülni és kész. Nagyon fontos volt, hogy közben a nagyobbik gyerekemtől se szakadjak el. Szonja két és fél éves létére pontosan tudta, hol a helye, hagyta, hogy az utolsó fél órában félrevonuljak, aztán ott ugrándozott, hogy testvére született! Ez nagyon megkönnyítette az összeszokást.
A legfontosabb azonban az volt, hogy tudtam: otthon senki sem piszkálja a babát, nem veszik el, nem dugnak csövet a torkába, nem fürdetik meg. Hagyják megérkezni. Vagyis nem borítják föl a köztünk kialakult harmóniát. Ráadásul otthon a „meg tudom csinálni” élménye uralkodik, míg a kórházban mindig valaki „meg akarja csinálni” helyetted, így könnyen elvész az az érzés, hogy te képes vagy szülni, szoptatni… Mi ezt megúsztuk, de sajnos olyan szigorú az otthonszülés-rendelet, hogy nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy otthon maradhattam.
Bábával szültem, nem is láttam orvost
Nagy Gabriella nyelvtanár (37), a 3,5 éves Léna és a 7 hetes Szofi édesanyja
Az első szülésemnél, bár problémamentes volt, az orvos folyamatosan akart valamit, csinált valamit. Utána azt éreztem, hogy „túléltem”, és nem tudtam mit kezdeni a babával sem, tudtam, hogy van… hát, jól van… A második baba a kezembe érkezett, én emeltem föl magamhoz, és azonnal gyönyörűnek láttam! Ezért érdemes volt szülészetet keresni! Százhalombattai vagyok, a női klinikához tartozunk lakóhely szerint, de oda nem akartam menni. Fórumon kérdezgettem a lányokat, abban biztos voltam, hogy nő nőgyógyászt keresek. De valaki mondta, hogy a Jahn Ferenc Kórházban lehet bábával szülni, ott csak akkor jön orvos, ha tényleg baj van.
Ajánlottak egy bábát, Dernesch Katit, aki olyan volt, mint egy dúla. Végig mellettem maradt a szülés alatt, szabadon választottam testhelyzetet, és a háttérbe húzódott, mert tudta, hogy az előző szülésnél az állandó dirigálás zavart legjobban. Szülés után is ő látott el, a gyermekágyhoz is többször jött segíteni, sőt, szülés óta is felhív néha.
Hálás vagyok a kórháznak, hogy lehetővé tették, hogy körzeten kívülről is ott szüljek, és az osztályvezető főorvosnak, hogy megtanította a bábáknak a gátmetszést, varrást, hogy tényleg orvos nélkül is kísérhessék a szülést, még akkor is, ha szükség lenne kisebb beavatkozásokra. Úgy emlékszem, nem is nagyon találkoztam személyesen orvossal. Boldoggá tesz a tudat, hogy ennyire bíznak a nőkben, az anyákban és a kisbabákban.
Ezek is érdekelhetnek:
- Szülés után két órával haza!
- A bába 12 tippje
- 10 lehetőség, hogy megúszd a császárt
- Mennyibe kerül a szülés?
Kapcsolódó cikkek
