Hippokratész úgy fogalmazott, hogy: „Amit az anya gondol, az különböző módokon átalakíthatja a magzatot.” Leonardo pedig így gondolta: „Az anya által kívánt dolgok gyakran lenyomatot hagynak annak a gyermeknek a részein, akit az anya a vágyakozás idején hordott. Egy és ugyanaz a lélek irányítja a két testet, és ugyanaz a test táplálta mindkettőt.”
De mit mond a tudomány?
Bőséges kutatás bizonyította, hogy szoros összefüggés van az anya gondolatai és a születendő gyermeke között. Míg a pozitív érzelmek és az optimizmus táplálják a babát, addig a negatív gondolatok, érzelmek és a stresszre adott válaszok károsíthatják a magzat érzelmi és pszichológiai egészségét.
Kutatások bizonyítják, hogy nem sokkal azután, hogy egy nő megfogan, az embriónak van egy tudatossági szintje. A tudatalatti elég aktív ahhoz, hogy a baba információkat tároljon, hogy felkészüljön az anyai környezetre. A baba ugyanis elkezdi hallani és az anya hangját és erre ritmikus mozgásokat végez. Tehát, ha te boldog vagy, a babád is fogékony rá. Ezért óvakodni kell attól, hogy dühösen kiabáljon, vagy más negatív érzelmeket hívjon elő.
A kutatók ultrahangfelvételeket készítettek az egymással kiabáló szülőkről. Az ultrahangfelvételek azt mutatják, hogy a magzat egész teste megrándul az izgatottságtól. Ha a negatív érzelmek már régóta tartanak, azok halmozottan káros hatással lehetnek a magzatra.
Bruce Lipton, a Stanford kutatója úgy véli, hogy biológiailag nem lehetséges, hogy egy gén a környezetétől függetlenül működjön, mert a géneket úgy tervezték, hogy a közvetlen környezetükből érkező jelek szabályozzák őket, és a társadalmi interakciók drasztikusan befolyásolhatják azokat. Szerinte az anyák által a baba születése előtt érzékelt gondolatok lehetővé teszik a még születendő gyermek számára, hogy fiziológiai és genetikai fejlődését optimalizálja.
Dr. Thomas Verny, az APPPAH (Association for Prenatal and Perinatal Psychology and Health) alapítója szerint a kutatók elkezdték azonosítani az élő szervezeteket mint “dinamikus rendszereket”, amelyek képesek aktívan átprogramozni a gének viselkedését, hogy alkalmazkodjanak a környezeti kihívásokhoz.
Egy másik kutatásban, amelyet Dr. Joseph Mercola tett közzé, egy olyan kísérletről számol be, amely megmutatja, hogy a méhlepény mennyire fogékony az anya gondolataira. Az Institute of Heartmath nevű nonprofit szervezet által végzett tanulmány, amely az érzelmi és stresszkezelést tanulmányozta, a kísérlethez a placenta DNS-ét használta fel.
A vizsgálatban 28 kutató vett részt, akiket kizárólag arra képeztek ki, hogyan lehet erős érzelmeket kiváltani és érezni. A kutatók mindegyike kapott egy-egy fiola placenta DNS-t. Megállapították, hogy a DNS-minta a kutató érzelmeinek megfelelően változtatja alakját. Elég megdöbbentően hangzik, nem igaz? Amikor a kutatók pozitív érzelmeket éreztek, például szeretetet, hálát és örömöt, a DNS nyugodt tendenciákat mutatott, azaz a szálak kitekeredtek és megnyúltak. Amikor a kutatók negatív érzelmeket éreztek, például félelmet, haragot, stresszt vagy frusztrációt, a DNS összehúzódott, rövidebb lett, miközben számos kódját kikapcsolta. De a kódok bekapcsolódtak, amint a kutatók ismét pozitív érzéseket éreztek.
Valójában közvetlen és egyértelmű kapcsolat van az anya érzelmei és a gyermeke személyisége és gondolkodásmódja között. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az olyan jó közérzetet keltő hormonok, mint az oxitocin is hatnak a magzatra. A gondolatoknak közvetlenebb kapcsolatuk van a DNS-re gyakorolt hatásban.
Kép: Getty Images
Forrás: momjunction.com