Várandósság során pedig különösen fontos, hogy elegendő vasat biztosítsunk szervezet számára, hogy elkerüljük a vashiányos vérszegénységet.
A vas központi szerepet tölt be szervezetünk működésében, hiszen rengeteg élettani folyamathoz van rá szükség. Nemcsak a normál vörösvértest-képződéshez és izomműködéshez, hanem az immunrendszer kialakulásához és fenntartásához is elengedhetetlen. Mindemellett a vas az anyagcseréhez szükséges enzimeknek is fontos alkotórésze, de az idegrendszeri folyamatok fenntartásához ugyancsak szükség van rá.
Ha ilyen fontos szerepe van, akkor felmerül a kérdés, hogyan lehet a megfelelő vasellátottságról gondoskodni a várandósságunk alatt is.
Hogyan biztosíthatjuk szervezetünk számára a vasat?
Mivel a vas esszenciális, azaz létfontosságú nyomelem, ám a szervezetünk nem tudja előállítani, ezért a naponta veszített vasat nekünk kell vasban gazdag, kiegyensúlyozott táplálkozással bevinni. A legtöbb élelmiszerünk tartalmaz “hem” vagy “nem-hem” formában vasat. Az úgynevezett “hem-vas” kizárólag az állati eredetű élelmiszerekben (máj, húsfélék, hal) van jelen, míg a “nem-hem” vas megtalálható ugyan állati eredetű élelmiszerekben is, a növényi táplálékok azonban kizárólag ebben a formában tartalmazzák ezt a nyomelemet.
Hogy hasznosul a vas szervezetünkben?
Az állati eredetű, hem-kötésű vasnak 10-25 százaléka is hasznosul, míg a növényi élelmiszerek “nem-hem” vasa mindössze 3-8 százalékban tud felszívódni – olvasható Rodler Imre Élelmezéshigiéné című könyvében.A vas felszívódása bonyolult folyamat, amelynek szabályozása a vékonybélben történik, és az egészségesen működő szervezet esetében a mértékét az szabja meg, hogy a vasraktárak mennyire telítettek. Tovább bonyolítja a képletet, hogy a felszívódást táplálékaink összetétele, bélcsatornánk aktuális állapota és a vérképzés igénye is befolyásolja.Összességében a nagyobb vasbevitel nem jelent automatikusan magasabb szérumvas-szintet, mert ha a vasraktáraink telítettek, akkor egy gátló fehérje blokkolja a bélből történő vasfelszívódást.Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás mellett naponta maximum 5-10 mg vasat tudunk bevinni a szervezetünkbe, ám ennek csak a töredéke fog felszívódni (kb. 1-2 mg).
Mik azok a vasraktárak?
Egy átlagos termetű felnőtt testében kb. 3-4 g vas tárolódik, a nőknél ennél valamivel kevesebb, mintegy 2,5-3 g. Ennek oka, hogy a nők testmérete és így vasraktár-kapacitása is kisebb.De tisztázzuk is gyorsan, mit jelent a “vasraktár” kifejezés!
Szervezetünk vastartalma nagyobb mértékben aktív formában (hemoglobin, szöveti enzimek, mioglobin formájában) van jelen, kisebb részben, kb. 40 százalékban pedig a vasraktárakban, elsősorban a májban és a lépben tárolódik, későbbi felhasználásra. Ez azt jelenti, hogy szükség esetén innen tud a szervezet vasat mozgósítani.
Miért ürülnek ki a vasraktárak?
Normális körülmények között napi 1-2 mg vas ürül ki a szervezetünkből verejtékkel, vizelettel, széklettel, valamint a leváló bélhám- és bőrsejtekkel. Itt kell megemlíteni, hogy a nőknél a menstruációs vérzés következtében ez a mennyiség nagyobb is lehet, akár a 3 mg-ot is elérheti.Szervezetünk vasigényét azonban nemcsak ez a természetes vasvesztés, hanem egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az intenzív munka, egy műtéti beavatkozás, a sport, a gyors testi fejlődés és a várandósság szintén megnövelheti a vasszükségletet.Ahhoz azonban, hogy vasellátottságunkat egyensúlyban tarthassuk, annyi vasat kell pótolnunk, amennyit elveszítettünk, ez pedig gyakran igencsak nehéz feladat. Ha ez nem teljesen sikerül, olyankor a szervezetünknek a vasraktáraiból kell mozgósítania a hiányzó vasmennyiséget.
Mikor ütközhet nehézségbe a vaspótlás?
Előfordulhat, hogy valamilyen felszívódási zavar miatt (pl. cöliákia, gyomorhurut, hasmenés, bélgyulladás) a vas nem tud a bélrendszerből megfelelő mértékben felszívódni, de az is nehezítheti a vaspótlást, ha a felszívódást gátló anyagok nagy mennyiségben vannak jelen az étrendünkben (pl. fitátok, foszfátok, oxalát, tej, koffein).Bármilyen eredetű krónikus betegség (pl. parazitafertőzések, a tápcsatornát érintő vérzések, gyulladásos bélbetegség) vagy akut vérvesztés (műtét, sérülés, szülés, véradás) is vashiányos állapotba sodorhat bennünket.Élettani okok miatt még több vasra lesz szükségünk a várandósság és a szoptatás idején, hiszen ilyenkor a fejlődő magzat szükségleteit is ki kell szolgálnunk. Ez esetben még a kiegyensúlyozott táplálkozással is nehézségbe ütközik az ilyenkor kétszeresére növekvő vasszükséglet biztosítása, ami – megfelelő vaspótlás nélkül – legkésőbb a harmadik trimeszterre biztosan vashiányos vérszegénységhez vezet.Rossz hír, hogy bár a várandósság során hatékonyabb lesz a vas hasznosulása a szervezetünkben, a jelentősen megnövekedett vasszükségletet fedező vasmennyiséget nem tudjuk mozgósítani a raktárakból, hiszen azok kapacitása nem nő meg a babavárás időszaka alatt.
Hogyan pótolhatjuk a vasat, ha megnövekedett szervezetünk vasigénye?
Ahhoz, hogy a megnövekedett igényt kielégíthessük, már nem elegendő csak a vasat bőségesen tartalmazó étrendre hagyatkozni. Szükségünk lesz tudatos vaspótlásra, hiszen ha a szervezetünkben kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükségünk lenne, akkor vashiányos vérszegénység alakulhat ki.Fontos lenne, hogy már a családalapítás tervezésénél feltöltsük a vasraktárainkat, majd a babavárás kezdetétől tudatosan pótoljuk a vasat korszerű, kiválóan hasznosuló, és biztonságosan szedhető vaspótló készítménnyel, ami ideális esetben a folsav-ellátottságunkról is gondoskodik.
Kapcsolódó cikkek
