“Az apától örökölt gének önzőek, az anyaiak nem a reproduktív siker elérésében” -nyilatkozta Dr.Miguel Constatia Cambridge-i kutató. Ezek a gének fontos szerepet játszanak a méhlepény endokrin funkciójában. A lepényi változások befolyásolják a magzat tápanyag-ellátottságát ezáltal olyan programmódosításokat végrehajtva azokban az anyagcsere-mechanizmusokban, melyek a felnőttkorig kitartanak, és például a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamot meghatározzák.
Az edinburghi Dr. Rachel Dakin szerint például az anyai túlsúly nemtől függően befolyásolja a programot fiatal felnőtt egerekben. A túlsúlyos anyák lány kisegereinek magasabb a vérinzulin szintje, a hím egereké nem, viszont a hímek májában megváltozott a zsír és glukokortikoid metabolizmusában fontos gének expressziója. A francia professzor Claudine Juniena azt gondolta, hogy egy gén, egy sejt vagy egy nem nem gondolkodik, nem intelligens, a környezeti tényezőkre reagál a felépítésétől függően, egy vagy akár több irányba is egyszerre. Az alkalmazkodás határai fokozatosan alakultak ki az evolúció során.
A génexpresszió és DNS metilálása eltérő a hím illetve női magzatok lepényében, de eltérő élettani és kontroll körülmények között is. Stresszhelyzetben, például magas zsírtartalmú vagy alacsony kaloriatartalmú diéta, anyai elhízás esetén a hím illetve női egyedek lepényében más gének aktiválódnak. Ez nemtől függően eltérő mechanizmusokhoz aktiválódásához vezet, hosszútávú hatásokkal. Arról van szó, hogy a férfiak a hegyet északról, a nők délről másszák meg, más-más úton, de ugyanarra a csúcsra érkeznek.
Ricardo Closa Monasterolo professzor szerint a kisfiúk és kislányok másként reagálnak a magas, illetve alacsony fehérjetartalmú diétákra. Nagy mennyiségű fehérjét tartalmazó tej hatására a kislányoknak magasabb lesz az IGF-1 szintjük, mint a fiúknak, ezzel szemben alacsonyabb lesz a C-peptid/kreatinin szintjük. 1990-ben 1000 gyermeket vizsgáltak a müncheni Ludwig-Maximilian-Egyetemen (LMU).
Az első két év eredményei alapján az anyatej összetételéhez közeli, alacsonyabb fehérjetartalmú tejet fogyasztók súlya szignifikánsabb alacsonyabb volt, mint a magas fehérjetartalmút ivóké, megközelítően annyi, mint az anyatejjel táplált újszülötteké. A különbség nőtt a gyermekek 6 hónapos koráig, és meg is maradt, még a diétát abbahagyók között is. A kutatók azt jósolják, hogy az alacsony fehérjetartalom a korai növekedésben hoz létre változást, így várhatóan 13 százalékkal fogja csökkenteni a túlsúlyt a 14 és 16 évesek közötti korosztályban.
Koletzko, az Earnest Program koordinátora és a kísérlet vezetője szerint ez egy új és izgalmas kutatási terület,amely arra enged következtetni, hogy a betegségek közötti eltérő kockázat a férfiak és nők között már a korai életben eldől.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
