Ha valamilyen okból kifolyólag szülésindításra kerül sor, szükség lehet a méhszáj érlelésére is, amennyiben a méhnyak még nem kezdett el kitágulni, még “éretlen”. Ilyen esetben javasolhatja az orvos a méhszájérlelést, ami történhet helyileg alkalmazható méhszájérlelő zselével (géllel) vagy tablettával (kúp) is.
Mit kell tudni a méhszájérlelő zseléről?
A méhnyak érlelésére alkalmazott méhszájérlelő zselé vagy tabletta, hüvelyi kúp valójában prosztaglandin hormon helyileg ható formája, ami a méhszájat lazítja fel. A zselét (vagy tablettát) a méhszájba vagy a hátsó hüvelyboltozatba helyezik. A méhszájérlelő alkalmazása után a szülés megindulására általában 24 órán belül lehet számítani.
- Kapcsolódó: Így zajlik a szülésindítás
A prosztaglandin önmagában is kiválthatja a vajúdást, azonban vannak olyan esetek, hogy a hatására a méhszáj ugyan érlelődik, viszont az összehúzódások nem kezdődnek meg – ilyenkor szükséges lehet további orvosi szülésindítási módszerekre. Ilyen például az oxitocin infúzió, illetve a burokrepesztés.
A méhszáj tágítása bizonyos esetekben történhet a méhszájérlelő zselé vagy tabletta helyett mechanikus módszerrel is, például katéter felhelyezésével.
Miért lehet szükség szülésindításra?
Többek között a következő esetekben kerülhet sor szülésindításra: elfolyt a magzatvíz, de nincsenek összehúzódások; túlhordás esetén (ha a szülés a terhesség 42. hetéig sem indul be spontán); a méhlepényt érintő probléma, illetve a méhlepény elégtelen működése okán kialakuló magzati veszélyállapotok miatt; méhfertőzés esetén; bizonyos rizikófaktorok (például súlyosan magas vérnyomás, preeklampszia), súlyos anyai szervi megbetegedés esetén; ha nem elegendő a magzatvíz; ha a baba nem megfelelően növekedik; stb.
(Felhasznált források: babaszoba.hu, whattoexpect.com, kidshealth.org)
Kapcsolódó cikkek
