A tradíció szerint sokan várnak a terhesség 12-13. hetéig, vagyis az első trimeszter végéig azzal, hogy megosszák másokkal az örömhírt. Az első trimeszterben ugyanis a legnagyobb a spontán vetélés rizikója, a szakmai szervezetek szerint a vetélések 80 százaléka ezekben a hetekben történik. A vetélést nagyon nehéz feldolgozni, és a helyzetet csak tovább ronthatja a magyarázkodás.
Vannak olyan esetek, amikor a szülők a lehető legkésőbb szeretnék másoknak elmondani, hogy gyermeket várnak, például, ha korábban más elveszítettek kisbabát, vagy ha nehezen jött össze a baba. Néhány kismama pedig csak akkor érzi elég magabiztosnak magát ahhoz, hogy megossza másokkal is a terhessége hírét, ha a genetikai ultrahangon mindent rendben találtak a babával. Mások az (egyébként teljesen normális) ambivalens érzelmek miatt titkolják hosszabb ideig a várandósságukat, vagy azért, mert nehezen viselik a rájuk irányuló túlzott figyelmet, és szeretnék a lehető legtovább megőrizni a babavárás intim, bensőséges hangulatát.
Természetesen, az is előfordulhat, hogy valaki azonnal elmondja, hogy gyereket vár, amint a kezében a pozitív teszt. Sok kismamát nagyon megviselnek az első hetek, folyamatosan rosszulléttel, hányingerrel, fáradékonysággal küzdenek, és ha elmondják, hogy ennek a hátterében a születendő baba áll, támogatást kaphatnak a szeretteiktől, ismerőseiktől. Bizonyos helyzetekben pedig létfontosságú is lehet, hogy minél korábban elmondja a hírt a kismama, például azoknál, akik veszélyes anyagokkal dolgoznak, esetleg kemény fizikai munkát végeznek és sokat kell emelgetniük.
Nem kell mindenkinek ugyanakkor elmondani! Lehet, hogy a leendő nagyszülők vagy a legközelebbi barátok korábban tudják majd meg, mint a munkatársak, de az is előfordulhat, hogy éppen fordítva alakul.
Nincs “szabály” arra, hogy mikor kell elmondani másoknak a terhességet, ez teljesen a kismama döntése. Érdemes azonban figyelembe venni például a munkahelyi körülményeket, a saját egészségügyi állapotunkat (mely pl. megnövelheti a komplikációk rizikóját), vagy éppen azt, hogy milyen a viszonya a családtagjaival, barátaival, munkatársaival, számíthat-e a segítségükre, támogatásukra akkor is, ha a terhesség esetleg vetéléssel végződik.
(Cikk forrása: healthline.com, todaysparent.com)
Ez is érdekelhet: