Fotó: Getty
A 2022 szeptemberében elfogadott szívhangrendelet – amely előírja, hogy a terhességmegszakítás előtt meg kell hallgatni a nőknek a magzat szívhangját – nem gyakorolt érdemi hatást a terhességmegszakítások alakulására – írja a Telex.
A lap szerint a rendelet tényleges hatása a rendelkezésre álló adatokból nehezen mérhető, de az adatok nem mutatnak semmiféle javulást, ami a rendelet életbe lépéséhez lenne köthető.
A rendelet bevezetése óta eltelt több mint három év, így már jól kirajzolódnak a mutatók és a hosszabb távú trendek is.
Ferenci Tamás biostatisztikus szerint 2025-re ugyan még csak előzetes adatok érhetők el, de látható, hogy 2022 szeptembere óta a tendencia nem változott. Sőt, a száz élve születésre jutó abortuszok száma emelkedett, tehát a helyzet nem javult, inkább romlott:
- 2022-ben 24,6 volt az arány,
- 2023-ban 24,8,
- 2024-ben pedig 26,1.
Fontos kiemelni, hogy ez nem a terhességmegszakítások számának növekedéséből fakad, mivel az csökkent, hanem abból, hogy a születések száma ennél is nagyobb mértékben esett vissza. Így az arány az abortuszok javára tolódott el. A rendelet bevezetésének idején és azt követően sem volt megfigyelhető semmiféle változás az alaptrendben – írja a Telex.
Egy másik fontos mutató az ezer szülőképes (15–49 éves) nőre jutó terhességmegszakítások száma. A KSH ezt éves bontásban közli, de az adatokból így is látható, hogy míg 2008 után a szám folyamatosan, viszonylag egyenletesen csökkent, 2021–2022-ben 10,1-en stagnált, majd 2023-ban 9,9-re, 2024-ben pedig 9,6-ra csökkent. A csökkenés azonban lassabb ütemű, mint a stagnálás vagy a rendelet bevezetése előtti időszakban.
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a szívhangrendelet nem befolyásolta érdemben az abortuszok számának alakulását. Csökkenést semmiképpen sem hozott, sőt, bizonyos mutatók a rendelet bevezetése óta romlottak.
Kapcsolódó cikkek
