Terhesség

Petevezeték átjárhatósági vizsgálat

Lehet gyerekem? Ezt a kérdést sokan felteszik nőgyógyászuknak. A válasz nem egyszerű igen vagy nem, hiszen a kivizsgálás hat-nyolc hetet is igénybe vehet. Az első lépések egyike a petevezetők átjárhatóságának ellenőrzése.

A megalapozott válaszhoz vérvételek, ultrahangvizsgálatok, konzultációk sora szükséges. A helyzet tisztázása szempontjából legfontosabb helyen talán a kismedence szerveinek vizsgálata áll. Ha a méh egészséges, a petevezetők átjárhatók, illetve sikerül hadra fogható petesejtet és spermiumokat találni, akkor nagy valószínűséggel sikeres lesz a próbálkozás.

A petevezetők biztosítják a kapcsolatot a méh és a hasűr között, ugyanis a megrepedő tüszőből kiszabaduló petesejt csak ezen az úton juthat el természetes módon a méhbe.

Ha a petevezetők egyike vagy mindkettő össze van tapadva, vagy üregét korábbi gyulladások, fertőzések miatt kialakuló kocsonyás anyag zárja el, megkíséreljük szabaddá tenni az utat. Sajnos előfordulhat, hogy teljes az elzáródás, vagy olyan fokú a károsodás, hogy ez sem segít. Ilyenkor mesterséges megtermékenyítéssel, lombikbébi-kezeléssel jöhet létre terhesség.

Petevezető-átjárhatósági vizsgálat

Az áldott állapot kialakulását segítő eljárások alapja, hogy eldöntsük, érdemes-e páciensünket különböző hormonális kezeléseknek kitenni, ezért kell az első lépések egyikeként a petevezetők átjárhatóságát tisztázni. Erre három módszer is rendelkezésünkre áll.

A beavatkozások közül a HSG (hiszteroszalpingográfia) a legelterjedtebb, elvégzéséhez azonban legtöbbször kórházi körülmények szükségesek a röntgenezés miatt. A vizsgálat során altatást vagy helyi érzéstelenítés nem szoktak végezni, bár néha kellemetlen tünetekkel járhat együtt. Ezt a beavatkozást téríti az OEP. A HYCOSY (hisztero-kontraszt-szonográfia) a legkíméletesebb és legrövidebb idő alatt kivitelezhető beavatkozás. Ultrahang-berendezés és megfelelő kontrasztanyag szükséges hozzá, mely az eljárás során láthatóvá teszi a méhüreget és a petevezetőket is. A speciális kontrasztanyag azonban sokszor nehezen hozzáférhető, drága, ezért inkább magánintézményekben van erre lehetőség. A laparoszkópos kromopertubációt pedig önállóan nem szoktuk javasolni, sokkal inkább teljes körű diagnosztikus műtét kiegészítéseként végezzük szövetbarát metilénkék festékanyaggal.

Mire jók ezek az eljárások?

Amikor megfelelő kontrasztanyaggal „átmossuk” a petevezetőket, képet kapunk a méhüreg szerkezetéről és a petevezetők állapotáról is. Az átjárhatósági vizsgálat jótékony hatása pedig többek között az lehet, hogy az enyhébb fokú letapadásokat oldja, a gyulladásos váladékot pedig kimossa a petevezetőkből.

Melyiket válasszam?

Petevezeték átjárhatósági vizsgálat

Dr. Szőnyi György

szülész-nőgyógyász

G1 IntézetA kérdés leginkább a HSG és a HYCOSY vizsgálat kapcsán merül fel. Diagnosztikai szempontok alapján a HYCOSY vizsgálat eredménye mindenképpen megnyugtatóbb, mivel a röntgenes eljárás során előfordulhat, hogy a méhűrben bizonyos elváltozásokat, például a méhnyálkahártya-polipot vagy miómagöböt nem lehet észrevenni. A HYCOSY eljárás nem jelent sugárterhelést, lényegesen rövidebb ideig tart, és nem kell befeküdni a kórházba. Kivitelezése kíméletes, mert nem kell fémeszközt rögzíteni a méhszájba. Így a vizsgálat magasabb költsége ellenére leginkább ezt a módszert ajánlják a petevezetők átjárhatóságának tisztázására.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Miért nem jön a kistesó? A nyomozás első lépései
  • Mennyien várják hiába a gólyát?
  • Meddig várhatsz a babaprojekttel?
  • A termékenység mechanikai akadályai
  • Nem fog fájni? A petevezeték átjárhatóságának vizsgálati módszerei
  • Forrás: Kismama magazin