A látható fájdalmak közepette a hátán fekvő Leena Yousefi, kanadai családjogász és cégtulajdonos azzal kezdi történetét, hogy leírja mindennapjait. „Az elmúlt két hónapban arra kényszerültem, hogy reggelente munka előtt már felöltözve feküdjek az ágyon. Képtelen voltam mozogni, gondolkodni vagy úgy általában működni. Krónikus depresszió, émelygés, mindentől való idegenkedés, migrén, boldogtalanság kínzott”- meséli Yousefit, majd hozzáteszi: “Az ikrekkel való várandósság volt a legkeményebb fizikai kihívás, amit valaha is átéltem életemben.”
Munka és terhesség?
E bénító tünetek ellenére Yousefi, több ezer nőhöz hasonlóan, minden nap úgy jelenik meg a munkahelyén, hogy a munkahelye alig vagy egyáltalán nem támogatja, egy olyan társadalomban, amely elítéli a pihenés szükségességét. “Az, hogy pihenni kell ahhoz, hogy kihordj egy terhességet, nem támogatott a kultúránkban. Legkiszolgáltatottabb állapotunkban a biztonságunkat fenyegetik, ha nem kelünk fel, és nem kényszerítjük magunkat arra, hogy dolgozzunk, hogy pénzt keressünk. Vagy feláldozzuk magunkat, vagy kockáztatjuk az anyagi biztonságunkat.”
Bár Yousefi hozzáteszi, hogy ő elég szerencsés, mert olyan helyzetben van, amely lehetővé teszi számára, hogy az idő nagy részében pihenhessen, de elismeri, hogy ez sok terhes nő számára nem lehetséges. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, változtatni kéne a munkahelyi szokásokon, támogatni kéne a terhes kismamákat. Yousefi abban bízik, hogy ezt egyre többen – férfiak és nők – felismerik, felemelik a szavukat és változtatnak a munkahelyi körülményeken.
„Vizsgáljuk meg újra a normákat, amelyeknek a nőket alávetettük, és teremtsünk egy olyan világot, ahol a gyermekeinknek nem kell választaniuk a munka és az emberi lét között” – írja Yusefi Linkedin posztjában. És ennek a változásnak ki kéne terjednie tovább is: támogatni kéne a kisgyerekes anyákat, hogy ne kelljen választaniuk a munka és a családjuk között.
Kép: Getty Images
Forrás: Gyerekszoba.hu
Kapcsolódó cikkek
