A valódi kérdés természetesen nem ez volt egy fiatal holland kutatónő, Rachel Bakker és munkatársai számára. Az anyai életvitelnek a magzatra és a megszülető babára gyakorolt hatását vizsgálták több éven keresztül, több ezer anya és gyermek bevonásával. Ennek a gigantikus méretű kutatásnak sikerült tisztábbá tennie az eddigi ellentmondásos képet, ami többek közt a koffein magzatra gyakorolt hatását illeti.
Korábban úgy vélték, hogy a magas koffeinfogyasztás koraszülést, alacsony születési súlyt vagy kisebb fejkörfogatot eredményez. A koffein ugyanis akadálytalanul jut be a méhlepényen át a magzathoz, ahol a megfelelő enzimek hiányában nagyon lassan bomlik le. A várandósság első trimeszterében 10 óra kell ahhoz, hogy a fejlődő baba szervezetébe bejutott koffeinmennyiség a felére csökkenjen, és ez az időtartam a harmadik trimeszterre 18 órára növekszik. A koffein maga pedig az apró szervezetben változatos hatásokat vált ki.
Rachel Bakkerés társai kutatása, amely azt vizsgálta, milyen összefüggés áll fenn a magzat fejlődése és a koffein hatása között, finomította a korábbi eredményeket. A várandósság három trimeszterében mérték a magzat növekedését, de nemcsak a becsült súly, hanem az ultrahangos vizsgálatkor figyelemmel kísért több testméret alapján.
A koffeinfogyasztást egységekre átszámítva jegyezték fel, ahol egy egységnek egy csésze (nagyjából 125 ml) presszókávé számított.
A koffeinmentes összetevőt is tartalmazó kávékeverékeket, illetve a koffeintartalmú vagy zöld teákat fél egységnek, a részben koffeinmentesített teákat negyed egységnek, a koffeinmentes termékeket nulla egységnek tekintették. Alacsony koffeinfogyasztásnak a 0–2 egység számított, kiemelkedően magasnak a napi 6 egység feletti kávé- és teaivás.
7346 anyára kiterjedő kutatásuk nem erősítette meg azt a korábbi feltevést, hogy a magas koffeinfogyasztás alacsony születési súlyhoz vagy kisebb fejkörfogathoz vezet. Ami azonban már az első trimesztertől kimutatható volt, hogy az alacsony koffeinfogyasztású édesanyák magzataihoz képest a magas koffeinfogyasztású édesanyák babáinál kisebb ülőmagasságot (CRL), combhosszt (FL) és testhosszt, majd születési hosszt mértek.
Mivel úgy tűnik, a koffein már a terhesség kezdetétől hatással van a megszületendő baba csontjainak, vázrendszerének fejlődésére, a kutatók azt javasolják, hogy a várandósok ne fogyasszanak 6 vagy annál több koffeinegységet naponta.
Hasonló ajánlás él a szoptató anyákra vonatkozóan is: a szakirodalom szerint a napi 6 egységnél nagyobb anyai koffeinbevitel az anyatejen keresztül annyi koffeint juttat a csecsemő szervezetébe, ami már elkezd ott felhalmozódni, és tüneteket okoz.
Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy a babák nem szeretik a kávét – sem az anyaméhben, sem pedig később, a karunkban.
Forrás: Bakker, R. et al. (2011): Caffeine intake, fetal growth and birth outcomes. In: Bakker, R. (ed.): Maternal lifestyle and pregnancy complications. The generation R study. Rotterdam, 229–250. o.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó cikkek
