“Tizennyolc éves korom óta dohányzom, nem szívok sokat, de imádok cigizni, nálam ez egy szertartás” – kezdi történetét a 31 éves Juli, aki novemberben adott életet második gyermekének. “Tíz éve, amikor az első gyerekemmel terhes lettem, nagyon megijedtem, hiszen nem volt tervezett baba, nem számítottam rá. Azonnal letettem a cigarettát. Talán az is közrejátszott, hogy a koraszülöttosztályon voltam gyakorlaton, és sok szomorú esetet láttam. Gyermekápoló a szakmám, tudtam, hogy milyen következményekkel járhat, ha egy várandós cigarettázik.
Aztán ahogy abbahagytam a szoptatást, remegve mentem a trafikba cigiért, annyira hiányzott. Azóta is dohányzom, csak néhány hét maradt ki, amikor a második babával a kilencedik hónapban a kórházban feküdtem magas vérnyomás miatt. Le akartam szokni, de nem voltam rá képes. Az orvosom persze húzta a száját, de én még a füstmentesség gondolatától is ideges lettem, ezért nem erőltette a leszokást. Mondjuk, sosem dohányoztam orrba-szájba. Most, hogy szoptatok, négy-öt szálat szívok egy nap” – vallja be az anyuka.
Elárulja, hogy a kisfia nyugtalan újszülött volt, rengeteget sírt, ahogy Juli mondja, tipikus passzív dohányos babaként viselkedett. “Kristóf egy kis idegzsák volt, egyértelmű tünetekkel. Az első néhány hét nagyon nehézen telt. Mostanra nyugodtabb lett, kicsit hasfájós ugyan, de ez már nem ugyanaz a görcsös sírás. Én sem vagyok ideges, engedélyeztem magamnak azt a pár szálat, ami ahhoz kell, hogy kiegyensúlyozott legyek”.
A kismama közvetlenül szoptatás után szív el egy szál cigarettát, azt mondja, azért, hogy a lehető legkevesebb nikotin kerüljön az anyatejbe. “Tudom, hogy ez nem mentség, de legalább ennyit megteszek. A védőnőm nem pedzegeti a dolgot, még a terhesség elején mondtam neki, hogy próbálok leszokni, azóta szerencsére nem is kérdezősködik.
Édesapám tudomásul veszi, bár nem örül neki, anyukámnak nem merem elmondani, hogy dohányzom. Sajnos a párom is dohányos, egyszer megpróbáltuk együtt letenni, de nem sikerült. Szégyellem magam, pocakosan egyáltalán nem cigiztem közterületen, nehogy megszóljanak. Mégsem tudok megválni a nikotintól, és azt hiszem, már nem is akarok.”
Minél később, annál nehezebb
Azok az édesanyák, akik végigdohányozzák a terhességüket, majd a szülés utáni néhány napban nem gyújtanak rá a kórházban, nemcsak magukat, de a kisbabájukat is kellemetlen elvonási tüneteknek teszik ki. “Amikor az egyik kismamámat először látogattam meg szülés után, azt láttam, hogy az anyuka türelmetlen, ideges, a baba pedig vérvörös a sírástól. Jobbnak láttam azt tanácsolni a kismamának, hogy mégis szívjon el egy-két szál cigarettát, és utána szoptassa meg a babát” – meséli Kuruczné J. Linda védőnő, és hozzáteszi, hogy az anyuka erős dohányos volt, de a tanácsok ellenére nem tudott felhagyni káros szokásával a terhessége alatt. “A leszokás kiegyensúlyozott lelkiállapotban is nehéz, nemhogy egy kisbabával.
A nikotinos anyatejtől a baba megnyugodott, és ez rövidtávon megoldást jelentett. Néha jobb a kisebbik rosszat választani. Később a hormonok rendeződésével, egymás megismerésével újra meg kell próbálni a fokozatos leszokást mindkettőjüknek. Persze nem mindegy, mit és mennyit szív a kismama, de mindenképp nagy kitartás, segítség és adott esetben akár orvosi felügyelet is javasolt, ha kismamaként szánjuk el magunkat arra, hogy letegyük a cigarettát” – teszi hozzá a szakember, akinek a körzetében általában a várandósok 5–10 százaléka dohányzik.
Nikotinpótlás helyett testkontaktus
Hosszú távon semmiképp nem jelent megoldást, ha az újszülött elvonási tüneteit azzal csökkentjük, hogy továbbra is rágyújtunk, ha csak pár szálra is. “A kisbaba egészsége érdekében igenis vállalni kell azt a nehezebb, átmeneti időszakot, amikor a nikotinmegvonás miatt a kicsi nyugtalanabb” – szögezi le dr. Bense Tamás gyermekgyógyász. “Higgyük el, a babák viszonylag rövid idő alatt alkalmazkodnak, és ne felejtsük, a jót mindig könnyebb megszokni. Annak kell örülni, hogy képesek vagyunk rá, hogy meg tudjuk csinálni” – teszi hozzá az orvos.
“A ringatás, az anya testközelsége minden kisbabára nyugtató hatással van. Ha nehezen alszik el, tegyük be a babakocsiba, vagy ha van rá mód, autózzunk vele egyet. De a legegyszerűbb, ha az édesanya hanyatt fekszik az ágyon, és úgy fekteti a mellére a babát, hogy az érezze a szívverését. A szoros testkontaktus, az egymásra koncentrálás harmóniája biztosan megnyugtatja a csecsemőt”.
Sok dohányzó nő úgy gondolja, majd akkor válik meg a cigarettától, ha már megfogant az utód, pedig dohányosként sokkal nehezebb a teherbe esés. “A nikotin összeszűkíti az ereket, a méh vérellátása sokkal gyengébb, aminek következtében nehezebben tapad meg a megtermékenyített petesejt” – mondja a védőnő, aki azt szokta tanácsolni a kismamáknak, hogy fokozatosan csökkentsék a nikotinadagot, illetve a szálak számát. “Azzal is kevesebb káros anyag jut a szervezetbe, ha nem szívjuk végig a cigarettát” – teszi még hozzá.
Lombikprogram cigivel
Beáta 36 éves, már három éve szeretnének gyereket a férjével, lombikprogramra járnak. Nemcsak rengeteg erejét és idejét, de nagyon sok pénzét is feláldozta már azért, hogy anya lehessen. A cigarettáról viszont még nem mondott le. “Az orvosok az első találkozásnál mindig rákérdeznek, hogy dohányzom-e, elmagyarázzák a káros hatásokat, tanácsolják, hogy tegyem le, aztán rám bízzák a döntést. Tudom, hogy nem jó, de nem hiszem, hogy csak ezen múlik. Sokan erős dohányosként is teherbe esnek. Másrészt nem könnyű dolog ez, hiszen már húsz éve cigizem, körülbelül fél dobozzal szoktam elszívni egy nap” – vallja be a fiatal nő, aki most elhatározta, hogy kipróbálja az elektromos cigarettát, hátha az segíteni fog a leszokásban.
“Legkésőbb akkor le kellene tenni a cigarettát, amikor úgy döntünk, hogy gyereket vállalunk” – magyarázza dr. Bense Tamás. “Ez azért is fontos, mivel a nikotin megvonása próbára teszi az idegrendszert, nyugtalanságot, ingerlékenységet okoz, egy várandós nő pedig általában sokkal érzékenyebb, így sokkal nehezebben válik meg a “nyugtatójától” is.
A füstölgés nagyon megnehezíti a terhességi időszakot az anya és a baba számára is. Nem beszélve arról, hogy születendő gyermekünk egészségét tesszük kockára. A cigarettázó kismamának várhatóan 150-200 grammal kisebb súllyal születik meg a gyermeke, és sokkal nagyobb a korai születés kockázata. Minden egyes szál cigarettával lényegesen romlik a magzat oxigénellátottsága, kevesebb kalcium és C-vitamin jut el hozzá.
A dohányos kismamák gyerekei sokkal gyakrabban panaszkodnak légúti panaszokra, szenvednek asztmában, szív- és érrendszeri betegségekben. Az is megfigyelhető, hogy iskoláskorukban sokan tanulási problémákkal, a koncentrálóképesség hiányával küzdenek”.
Bölcsődei füst: érdektelenek a szülők
“A bölcsődénkben körülbelül a szoptatós kismamák egyharmada dohányzik” – tudtuk meg egy XXI. kerületi bölcsődében dolgozó gondozónőtől. “Olyan is előfordul, hogy az intézmény területén gyújtanak rá, ilyenkor megkérjük őket, hogy legalább ott ne tegyék. Sajnos csak kevesen fogadják el, ha megpróbáljuk felhívni a figyelmüket a dohányzás káros hatásaira, a legtöbben elutasítóan viselkednek, megsértődnek, nem szeretik, ha beleszólnak a dolgaikba” -tette még hozzá.
A bölcsődében egyébként nem szerepelt kiemelt témaként szülői értekezleteken a dohányzásról való leszokás, egy másik, csákvári gondozónő viszont elmondta, hogy szervezett beszélgetések keretében volt már szó a cigarettázásról is.
“Háromhavonta rendezünk beszélgetős délutánokat, ahová szakértőket is meg szoktunk hívni, akik szintén szívesen válaszolnak a felmerülő kérdésekre” – avat be Németh Éva gondozónő. “Mindig más a téma, nemegyszer volt szó a dohányzásról is. Csak sajnos kevesen élnek a lehetőséggel, általában azok a szülők vesznek részt ezeken a rendezvényeken, akiknél amúgy sincs probléma. A többség érdektelen, pedig ha kellemetlen a dolog, mindig diszkréten kezeljük, négyszemközt beszélünk róla”.
“Nem volt kérdés, hogy leteszem”
Persze sokan vannak azok is, akiknek sikerül időben felhagyni a káros szenvedélyükkel. “Kamaszként szoktam rá a cigire, és tizenhárom évig dohányoztam” – meséli a 34 éves Sörösné Mohácsi Krisztina, aki két kisfiú, a kétéves Ádám és a négyéves Máté anyukája. “De amikor terhes lettem, nem volt kérdés, hogy megválok a cigarettától. Egyszerűen nem gyújtottam rá többet. Mondjuk, az is segített, hogy az akkori munkahelyemen nem is volt bagós társaságom. Mindig is társaságfüggő szokás volt ez számomra. Egyszer egy nemdohányzó barátom miatt is leszoktam nyolc hónapra” – gondolkodik el Kriszti, akinek első terhessége vetéléssel végződött ugyan, utána mégsem szokott vissza már a cigarettára.
“Nem akarok álszent lenni, tudom, hogy milyen függőnek lenni, hiszen sokáig cigiztem. De sikerült letenni, és már nem akarok visszaszokni. Azt hiszem, szerencsém is volt, mert a terhességeim alatt nem is kívántam annyira. Persze amióta szültem, voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, jó lenne rágyújtani, ráadásul a férjem is dohányzik, akár kimehetnék mellé a teraszra néha, de tudatosan nem teszem, és örülök neki.”
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
