A kismamákat rendszeresen és alaposan vizsgálják ma Magyarországon. Szorosan követi őket a terhesgondozást végző nőgyógyász és a védőnő is. Egyre szélesebb diagnosztikai eszköztárral, pénztárcabarát szűrőtesztekkel rendelkeznek a rendelők, de már a patikák is. Gyakorlatilag majdnem minden vizsgálható és így ki is mutatható, a várandósságban is.
Fejlett diagnosztikai eszköztár és jól informált várandósok
Nehéz lenne megmondani, hogy ma kevesebb-e a komplikációmentes terhesség, mint volt mondjuk 30 évvel ezelőtt, már csak amiatt is, mert több tucat kórképet 3-4 évtizeddel ezelőtt még nem volt lehetősége felderítenie a szülész-nőgyógyász orvosnak a várandós kismamánál.Sok esetben például egy elölfekvő méhlepényre is már a megindult szülés során fellépő komplikációkból tudtak következtetni – előzetesen nem voltak tisztában a helyzettel. “Az ultrahangdiagnosztika fejlődésével tudunk sok mindent megállapítani pontosan, amire korábban csak következtetni lehetett, vagy még azt sem: például magzatvíz mennyisége, méhlepény állapotba, magzati fejlődési rendellenességek, áramlás minősége a köldökzsinórban és az embrió ereiben. De meg tudjuk nézni a kívülről még zártnak tapintható, ám belülről már kinyíló méhszájat is” – emel ki néhány jellegzetes példát dr. Vörös Anna szülész-nőgyógyász szakorvos, termékenységi specialista.Vagyis a 30-40 évvel korábbi terhesgondozáshoz képest ma már több tíz szűrést és képalkotó diagnosztikai vizsgálatot el tudnak végezni a terhesség során, ezzel minél szélesebb körben feltárva a várandósság körülményeit. Érthető tehát, hogy az így kiderített kórképek száma soknak tűnik azokhoz az időkhöz képest, amikor minderre még nem volt lehetőség.A szakember itt fontosnak tartja kiemelni azt is, hogy ma az édesanyák rengeteg csatornán keresztül tudnak informálódni és sokan élnek is a lehetőségekkel, utánajárnak sokféle vizsgálatnak. “Ők rendkívül felkészülten érkeznek a várandósgondozásra, konkrét vizsgálatokról vannak kérdéseik és kérik ki a véleményünket arról, bizonyos vizsgálatoknak látjuk-e értelmét, melyiket javasoljuk nekik” – dicséri a mai anyukák felkészültségét a szülész-nőgyógyász.
Idősödő elsőgyerekes generáció
“Ahogy egyre később kerül sor a nők első gyermekvállalására, úgy egyre nagyobb eséllyel alakul ki addigra valamilyen szerzett betegségük, amelyek komplikációkat okozhatnak a várandósságban” – mutat rá egy másik, magától értetődő okra dr. Vörös Anna. “A mozgásszegény életmód általánossá válásával egyre több krónikus betegség jelenik meg a fiatal felnőtteknél is. Az inzulinrezisztenciából például könnyen alakulhat ki terhességi diabétesz, ami egy szoros követést, kiemelt figyelmet és az édesanyától folyamatos fegyelmet igényel végig a várandósság során.
“Azoknál az anyáknál, akik terhességi diabéteszben szenvednek, nagyobb eséllyel alakulhat ki terhességi magasvérnyomás, praeeclampsia, hüvelyfertőzések, vesebántalmak illetve magzati fejlődési rendellenességek; valamint a koraszülés is gyakoribb” – hívja fel a figyelmet Vörös doktornő. Változó definíciók és szabályozás Többnek tűnhet a komplikációval zajló terhesség amiatt is, ha több körülményt tartunk komplikációnak, mint korábban.Vörös Anna doktornő tapasztalatai szerint az elmúlt 5 évben az elsőszülő nőket a terhességi rizikócsoportos besorolásnál – amely a 26/2014. (IV.8.) EMMI rendelet alapján kötelezően elvégzendő besorolás – a szakma általában magas kockázatúnak minősítette, amiatt csupán, hogy első várandósságát hordja az anya. “Egy kisterheskori vérzés esetén is – ami egyébként nem ritka, hiszen a méhszáj sérülékenyebb ilyenkor – egyből a magas rizikócsoportba kerül az anya” – ismerteti az elővigyázatos szakmai hozzáállást a szülész-nőgyógyász szakorvos.
Kapcsolódó cikkek
