Negyedik trimeszternek nevezzük a szülés utáni heteket, első hónapokat. Már az elnevezésből is kiolvasható, hogy ez az időszak nem elválasztható a terhességtől és a szüléstől, a folyamat fontos része. Mégis alig-alig beszélünk róla, pedig több szempontból is fontos lenne, ha nem csak a szülésig látnánk el.
A legtöbb kismama felkészül a terhesség szakaszaiból, tudja, hogy mikor milyen vizsgálat vár rá, azt is, hogy hogyan érdemes táplálkozni, milyen vitaminokra van szükség. Sokan szülési tervet készítenek, tudatosan megválasztják az intézményt, ahol szülni akarnak.
Átgondolják, hogy mi minden kell majd a babának, beszerzik, készülnek a szülésre, a felkészítőkre járnak, sőt, egyre többen a szoptatást sem hagyják a véletlenre.
Azzal azonban már jóval kevesebbet foglalkozunk, hogy mi vár az anyákra a baba megszületése utáni első hetekben, hónapokban. Milyen érzelmi és fizikai változásokra számítsunk? Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy 9 hónapnyi változás egy szempillantás alatt visszarendeződik, sőt észrevétlenül átalakul.
Hosszú időn át elvárás volt a nőkkel kapcsolatban, hogy a – maximum – 6 hetes gyermekágy végére legyen olyan, mint a terhessége előtt: egyszerre legyen képes ellátni a babát, a háztartást, legyen boldog, kiegyensúlyozott. Ma már azért jóval többet tudunk a baby blues-ról, a hormonokról, a test regenerálódásáról, szoptatási-, kötődési nehézségekről. Arról is egyre többször esik szó, hogy azzal az óriási változással, amit egy kisbaba megszületése jelent, mennyire egyedül vannak a nők (és a férfiak), nem áll mögöttük segítség, nagycsalád, sok ember és évszázados tapasztalatok.
Paradox módon a negyedik trimeszter éppen az az időszak, amikor a nők a legsebezhetőbbek, mégis ekkor maradnak magukra. Bár minden anya más, vannak, akiknek könnyebben, mások nehezebben élik meg a negyedik trimesztert, de az elmondható, hogy minden nő megtapasztal néhány dolgot, gondoljunk a szülés utáni vérzésre, a sebek gyógyulására (legyen az gátseb vagy császármetszés utáni seb), a kialvatlanságra.
A nők által a szülés után tapasztalt egyéb mellékhatások közé tartozhatnak:
- prolapsus, amelyet a medencefenék gyengülése vált ki
- mellfájdalom, a mellbimbók repedésétől kezdve a mellgyulladásig
- hasizom szétválása
- hormonális változások okozta hajhullás
- baby blues
- szülés utáni depresszió
A kórházban a baba megszületése után kevesebb figyelem van az anyán. Nem sokat mesélnek arról, hogy hogyan történik a test regenerációja, milyen jelekre figyeljen az anya és környezet. A védőnői és orvosi státuszon leginkább a baba fejlődésére helyezik a hangsúlyt, ami nagyon fontos, de az anya testi és mentális állapotát is figyelni lenne érdemes. Hogy mennyire nem készülünk fel a negyedik trimeszterre, arról Katie Byrne a medicalnewstoday.com szerzője ezt írja: “Annyira rosszul voltam felkészülve a szülés utáni élet fizikai valóságára, hogy azt feltételeztem, hogy a baba nyugodtan szundikál majd, én pedig úgy pózolok tökéletes sminkben és hajjal, mint Kate Middleton. A szülést követő 48 órán belül hosszú sétákra indulok a babakocsit tolva. A pocakom pedig varázslatos módon ellaposodik, mondjuk 3 nappal a baba érkezése után.”
Sajnos még mindig elbagatellizáljuk a szülés utáni levertséget, kialvatlanságot, fáradtságot, holott a szülés utáni depresszió sokkal gyakoribb, mint hisszük: az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) szerint 10-ből 1 nőt érint a szülés utáni első évben. És az apák sem kivételek. Szóval sokkal, de sokkal többet kéne beszélnünk a negyedik trimeszterről, hogy egyetlen kismamát se érjen váratlanul ennek az időszaknak a sok kihívása.
(Cikk forrása: medicalnewstoday.com)
Kapcsolódó cikkek
