Dr. Dékány Ágnes szülész-nőgyógyászt kérdeztük.
Igaz ugyan, hogy a császármetszés egy fontos, életmentő beavatkozás, amire sok esetben nagyon is szükség van, ám az adatok szerint Magyarországon évek óta sokkal magasabb a császármetszések aránya annál, amit a WHO indokoltnak tart. 2020-ban 100 szülésből 41 végződött császármetszéssel Magyarországon, miközben az Egészségügyi Világszervezet szerint a valóban indokolt császármetszéseknek az összes szülés csupán 15-19 százalékát kellene kitenniük.
- Kapcsolódó podcast: Anyapercek podcast: “Nem mindegy, hogyan szülünk” – dr. Ecsedi Gabriella volt a vendégünk
Ha pedig egy nő Magyarországon császármetszéssel hozzá világra az első gyerekét, az nagyban megnehezítheti, hogy a következő szülése hüvelyi úton történjen. A császár utáni hüvelyi szüléshez (VBAC – Vaginal Birth After Caesarean) ugyanis a nőgyógyászok részéről külön gyakorlat és tudás szükséges, ami itthon még manapság sem számít általánosnak.
“Ha az orvosnak van gyakorlata VBAC-ben, akkor egy császár után is ugyanúgy meg tud szépen, gördülékenyen történni a hüvelyi szülés. Ha viszont valakinek nincs benne rutinja, legyen bármilyen jó szülész egyébként, valószínűleg nem fogja tudni megcsinálni” – mondja Dékány Ágnes.
Császár utáni természetes szüléssel tehát elsődlegesen akkor lehet próbálkozni, ha az anyukának olyan orvosa van, aki támogatja ebben. Ezt a próbálkozást nevezi egyébként a szaknyelv TOLAC-nak. (Trial of labor after caesarian)
Ám ahhoz, hogy ez a TOLAC végül sikeres VBAC-hez vezessen, néhány tényezőt még mindenképpen figyelembe kell venni.
Lelkileg kell rá készülni
Dékány Ágnes szerint a legfontosabb, hogy a nők lelkileg fel legyenek készülve, hiszen aki meg sem szeretné próbálni a hüvelyi szülést, annál szóba sem jöhet a próbálkozás. Ha viszont egy kismama eldöntötte, hogy megpróbálja a hüvelyi szülést, akkor is nagyon fontos, hogy lelkileg megerősítse magát és feldolgozza az előző császármetszését.
“Akkor is, ha úgy érzik, hogy az a császármetszés nem volt indokolt, akkor is, ha úgy érzik, ők hibáztak, de akkor is, ha teljesen helyénvalónak érezték, és maximálisan bíznak az orvosukban. A legideálisabb az lenne, ha még a következő várandóság előtt, akár egy perinatális szaktanácsadó bevonásával, akár egy kifejezetten szülésre specializálódott pszichológus bevonásával, ezt a dolgot a helyére tennék. Csak onnan lehet aztán építkezni. Ha nincs a helyén, ha sok kérdőjel, frusztráció és bizalmatlanság marad a nőkben, az mind-mind nagyon nehezítik azt, hogy a következő szülés szépen sikerüljön.”
Ki kell várni az időt a következő szüléssel
Szakmailag az a javasolt, ha a két szülés között minimum 18 hónap, de ideálisan 24 hónap teljen el. Persze, ahogy Dékány Ágnes is mondja, vannak olyan esetek, ahol császármetszés után ennél sokkal hamarabb is tökéletesen sikerült a természetes szülés, de a statisztikák és kutatások szerint érdemes kivárni. Ha a megfelelő időzítés és a lelki felkészülés megvan, a nőgyógyász szerint biológiailag majdnem mindenki alkalmas rá, hogy megpróbálkozzon a császár utáni hüvelyi szüléssel. Mint mondja, nagyon ritkán alakul ki az édesanyánál a várandóság alatt olyan betegség, vagy jelentkezik olyan egyéb körülmény, ami ténylegesen lehetetlenné teszi a próbálkozást.
Mindezeken kívül az édesanyáknak pontosan úgy kell készülniük a császár utáni hüvelyi szülésre, mint minden más szülésre. “Alapvető dolog, ami minden kismamára vonatkozik, hogy a szénhidrátbevitelt érdemes visszafogni, hiszen ugyanúgy, ahogy mi felnőttek hízunk idekint, a babák is híznak odabent. És nyilván minden szituációban jobb, ha se a mamának nincs túl nagy túlsúlya, se a baba nem nőtt túl nagyra. Ettől függetlenül a nagy mérettől sem szabad megijedni. Egy nagyobb baba is ugyanúgy szépen meg tud születni.”
A legrettegettebb szövődmény
A legrettegettebb szövődménye a császár utáni hüvelyi szülésnek a hegszétválás, aminek a lehetősége nagyban megnő, amennyiben csökken a két szülés között az idő. Hegszétválás során a magzat is egészségkárosodást szenvedhet el, vagy meghalhat, valamint az anya élete is veszélybe kerülhet. Ahogy Dékány Ágnes mondja, egy hegszétválás során másodpercek is számíthatnak, ezért van szükség olyan tapasztalt orvosra, aki nagyon jól tudja mérlegelni a vajúdás alatti jeleket, és aki tudja, hogy mi az a pont, ameddig el lehet menni, mi az, ami már veszélyes.
Ha nem sikerül a TOLAC
A császár utáni hüvelyi szülésre a nőgyógyász szerint alapesetben ugyanannyi időt lehet rászánni, mint bármely más szülésre, ám ha vajúdás közben közbeszól egy-egy nem ideális komponens – például oxitocinra lesz szükség – akkor ez az idő csökkenni szokott. Bármennyire is legyen tapasztalt az orvos, vagy felkészült az édesanya, mindig előfordulhat, hogy a babának végül mégis császármetszéssel kell megszületnie
Nincs könnyű dolguk a magyar nőknek
A tavaly bevezetett új egészségügyi szolgálati törvény legnagyobb vesztesei Dékány Ágnes szerint a magyar édesanyák, mivel az orvosválasztás megszüntetésével attól a lehetőségtől is elestek, hogy a császáros szülésük után olyan szakembert kereshessenek maguknak, aki járatos a VBAC-ben. “Eddig voltak olyan kórházak, orvosok, akik gyakorlottabbak voltak és lehetett őket választani. Most ez megszűnt, és ott fognak a nők szülni, ahova területileg tartoznak. Nyilván a magánellátásban megmaradt ez az opció, csak ezt sokan nem engedhetik meg maguknak. Lehet, hogy ezután egyre többen átértékelik majd, hogy inkább erre tesznek félre és szánnak egy nagyobb összeget, csak hogy úgy szülhessenek, ahogy nekik a legjobb lenne.”
- Kapcsolódó: Császármetszés után hüvelyi szülés – Lehetséges?
Kapcsolódó cikkek
