Vizsgálati naptár
A legfontosabb szűrővizsgálatok időpontja és megbízhatósága százalékos arányban
8. hét: az első orvosi vizsgálat, első ultrahang – megállapítja a várandósságot és kizárja a méhen kívüli terhességet (99 százalék)
12. hét: ultrahang-szűrővizsgálat (a terhesség korának megállapítása, a nyaki redő mérése)
16-18. hét között: amniocentézis vagy korion-biopszia – 35 év fölött, illetve pozitív biokémiai szűrés esetén ajánlott (99 százalék)
13. hétig: kétfaktoros vérvétel (79 százalék)
16. héten: integrált teszt, második vérvétel (83 százalék)
19. hét: genetikai ultrahang (95 százalék)
25. hét: nagy labor (vérvétel, vizeletvizsgálat), terhességi cukorbetegség szűrése (99 százalék)
Szűrés vagy diagnózis?
Bár a laikusok ritkán tesznek különbséget a kettő között, valójában nem mindegy, miről beszélünk. Szűrés – Az anyai vérből végzett biokémiai vizsgálatok csak szűrésre alkalmasak. Azt jelzik, mekkora egy bizonyos betegség veszélye, vagyis az adott magzat esetében mekkora kockázattal kell számolni. De arra, hogy a magzat valóban beteg-e, nem adnak egyértelmű választ.
Diagnosztikus vizsgálat – A magzati kromoszómavizsgálatok tartoznak ide, magzati sejtek szaporítása és vizsgálata alapján biztosan meg tudják mondani, hogy a magzat szenved-e bizonyos genetikai rendellenességekben.
Terhesség alatti vizsgálatok:
Benézünk a babához
Az ultrahang az első vizsgálat, amellyel a kismama találkozik. Először csak egy lüktető kis pötty látható a monitoron, aztán egyre több részletet lehet rajta észrevenni laikus szemmel is.
A 19. heti, úgynevezett genetikai ultrahang a legfontosabb. Elvileg ekkor már akár a felső ajak záródási hibái is feltűnhetnek. A teljes biztonságot az jelenti, ha erről a vizsgálatról írásbeli leletet kap. Ezen az orvos neve alatt szerepelnie kell az ultrahangvizsgája minősítésének is. Ez lehet A, B, vagy C fokozat, ahol a C a legmagasabb. Ha gond merül fel, és továbbküldik részletes vizsgálatra, a végleges diagnózist csak C típusú vizsgával rendelkező orvos mondhatja ki. Ha így alakul, célszerű nagy tapasztalattal és nagyon jó minőségű készülékkel rendelkező szonográfust felkeresni, ugyanis nem ritka, hogy kiderül: téves volt a riasztás. (Az ultrahangvizsgálatokról részletesen írtunk márciusi számunkban Nagy ultrahangkalauz címmel.)
Mit mond a vér?
Vérvételre a terhesség alatt többször is szükség lehet, hiszen az esetleges vitaminhiány, a cukorbetegség, a rubeola és a toxoplazmózis-szűrés is így történik. Ezek megbízhatóságához nem fér kétség, annál több gond van az AFP-szűréssel. Ez az anya vérében lévő bizonyos magzati eredetű hormonok mennyiségét mutatja ki, így utal az esetleges velőcső-záródási rendellenességekre. Következtetni lehet belőle a Down-szindróma jelenlétére is. Mivel önmagában nem ad megbízható eredményt, csak az ultrahanggal együtt, ráadásul nagyon sok a téves riasztás (hamis pozitív eredmény), ezt ma már önmagában Magyarországon sem használják. Helyette vezették be a néhol térítésköteles, néhol ingyenes kétfaktoros vizsgálatot, illetve a mindenhol térítésköteles integrált tesztet. Mindkét eljárás ultrahang és speciális vérvizsgálat kombinációján alapul.
A kétfaktoros vizsgálatnál 76-79 százalékos biztonsággal lehet kiszűrni néhány genetikai rendellenességet, míg az integrált tesztnél már 96-98 százalékos ez a bizonyosság.
Nagy változás, hogy már az első vérvétel előtt, tehát a 12. héten el kell dönteni, milyen vizsgálatokat akar a kismama. Ha az integrált tesztet választja, akkor egészen más faktorokat vizsgálnak meg a vérében. A döntést nehezíti, hogy a vizsgálatok ára megyénként változik. Sok helyen az első vérvétel, a kétfaktoros vizsgálat ingyenes, de akár tízezer forintot is kérhetnek érte. A második pedig tizenötezer és huszonkilencezer forint között mozog, attól függően, hogy mely céggel kötött szerződést a kórház.
Érdemes ezért több intézményben is érdeklődni, lehet, hogy egészen komoly összeget sikerül megspórolni félórás utazással. Még fontosabb, hogy előre kérjen írásos tájékoztatót arról, mit tudnak az egyes vizsgálatok, hogy még az első vérvétel előtt tisztában legyen a lehetőségeivel, így felkészülten tudjon kérdezni az orvosától.
Csak egy szúrás?
A magzati géndiagnosztika, a “hasbaszúrásként” elhíresült módszer azon alapul, hogy a magzatvízből (amniocentézis) vagy a magzatburokból (korion-biopszia) nyernek sejteket a genetikai vizsgálathoz az anya hasfalán át bevezetett tű segítségével.
Sokan azt hiszik, hogy ez harmincöt éves kor fölött kötelező, pedig erre a viszonylag kockázatos, egy-két százalékban vetélést is okozó vizsgálatra senkit sem lehet kötelezni. Éppen ezért nem csinálják meg fiatalabb nőknél akkor sem, ha a kismama szeretné, hiszen az ő esetében a genetikai rendellenesség kockázata kisebb, mint a vetélésé.
Hogy melyik módszert választja az orvos (a magzatvízből vagy a méhlepényből vesz mintát), attól függ, hogy adott esetben melyik vezet pontosabb eredményre.
Fontos tudni, hogy ez sem jelent százszázalékos biztonságot, néha előfordulhat tévesen negatív eredmény is, amikor a magzat károsodása enyhébb, és a beteg sejtek mellett egészségesek is vannak a baba szervezetében. Ha az orvos onnan vesz mintát, akkor úgy tűnik, mintha a gyerek egészséges lenne, igaz, ilyen esetekben a károsodás mértéke is enyhébb, mint ha minden sejtjében jelen lenne a hibás gén.
Szorongok a szorongástól
Először dönteni kell, hogy melyik vizsgálatot választom. Aztán várni kell az eredményre, ha ez nem jó, akkor újabb vizsgálatra kell menni, mire az készen van, és megnyugtató választ kaptunk, jön a következő, ami mást néz, és amin ismét lehet izgulni. Arról azonban senki nem ír, senki nem beszél, hogy a terhességek döntő többsége minden gond nélkül zajlik.
– Többek között a média okolható azért is, hogy a nőkből hiányzik az alapvető nyugalom, a bizonyosság érzése, hogy minden rendben lesz. Hiszen az elmúlt húsz-harminc évben is jól működtek a szervei, miért hagynák cserben éppen most? – állítja dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta. – Fontos lenne ezért tudatosítani, hogy a terhességek többsége normális lefolyású, és a végén egészséges magzat születik. Százból mindössze két nőnek kell különféle súlyosabb-enyhébb kockázatokkal szembenéznie! A szűrővizsgálatoknak az a céljuk, hogy a szakemberek megtalálják ezt az elenyésző kisebbséget. A probléma csak az, hogy mindenkiben felmerül, hogy ehhez a két százalékhoz tartozik. A szorongás szorongást szül, pedig tudjuk, hogy a babának sem tesz jót, ha feszültek vagyunk. Parancsszóra megnyugodni persze nem lehet – de annyi út vezet a harmónia felé! Van, akit a jóga, másokat a meditáció, az úszás vagy a kirándulás nyugtat meg – a legtöbbeket persze az információ. Ha tudja, hogy ezek a fránya szűrővizsgálatok megbízhatóak. És hogy elfogadja: biztosan senki nem mondhatja meg, egészséges lesz-e a gyereke. Mint ahogyan azt sem, hogy milyen lesz a szülése, vagy meddig tart majd a házassága.
A cikk szakértője: dr. Bödecs Péter szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta www.szuletek.hu
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
