A babavárás alatt – különösen a második és harmadik trimeszterben – elengedhetetlen a megfelelő vaspótlás, mivel ekkor olyan mértékben megnő a vasszükséglet, hogy azt kiegyensúlyozott étrenddel már nem lehet biztosítani. A szervezetre óriási feladat hárul ilyenkor és az extra vasra nemcsak azért van szükség, hogy a méhlepény hozzájusson a magzat növekedéshez szükséges összes tápanyaghoz, hanem azért is, hogy ne alakulhasson ki olyan egészségi állapot, ami a babát vagy az anyát veszélyeztetné.
A vashiány a kismama mentális állapotára is hatással lehet
A vas fontos alkotóeleme a hemoglobinnak, ami lehetővé teszi, hogy a vörösvértestek oxigént szállítsanak a szövetekhez és az izmokhoz. Ha vashiány alakul ki, akkor csökken a vér oxigénszállító kapacitása, vagyis kevesebb oxigén jut el a sejtekhez, amelyek így nem tudnak megfelelően működni. Ez fáradtsághoz, gyengeséghez vezethet, továbbá negatívan befolyásolhatja az agy működését is, ami koncentrációs zavarhoz, apátiához és a kognitív funkciók romlásához vezethet.
Kevesen tudják, hogy a vasnak nemcsak az oxigénszállításban, hanem a stresszkezelésben is fontos szerepe van, hiánya pedig akár szülés utáni depresszióhoz is vezethet – hívja fel a WHO is a figyelmet a szülés utáni vaspótlással kapcsolatos ajánlásában.
A vashiány szülés utáni depressziót is okozhat
A szülés utáni depresszió a kismamák tíz százalékát érintheti. Ez az állapot komoly kockázattal jár, mert kedvezőtlenül befolyásolhatja a baba és anya közti kötődés kialakulását és negatív hatással lehet a gyermek későbbi szocio-emocionális fejlődésére is.
A gyermekágyi depresszió tünetei sokféle formát ölthetnek: az érzékenység, szomorúság, szorongás, az örömtelenség érzése vagy a döntésképtelenség mellett a bűntudat és a közöny is megfigyelhető a kismama viselkedésében.
Kialakulásának hátterében genetikai, szociális és pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak, de hormonális változások és bizonyos tápanyagok hiánya is okozhatja a tüneteket. A vashiányos vérszegénység kapcsán immár klinikai vizsgálatok is bizonyítják, hogy depresszió kialakulásához vezethet.
A szülés után előforduló vérszegénységet a terhesség alatti nem megfelelő vasbevitel és a szüléssel járó vérveszteség okozza. A normál, körülbelül 300 milliliternyi vérveszteséget meghaladó vérzés a szervezet vasraktárainak gyors kimerüléséhez vezethet, ami kezelés hiányában, vashiányos anémiát okozhat a szülés utáni időszakban az édesanyánál és a csecsemőnél is.
Vaspótlás a várandósság kezdetétől
A szülést követően az anya szervezetének sok energiára és tápanyagra lesz szüksége ahhoz, hogy regenerálódhasson, miközben a babával járó feladatok és a szoptatás is rendkívüli igénybevételt jelent majd. Elengedhetetlen tehát, hogy minden kismama megfelelően feltöltött vasraktárakkal rendelkezzen, hogy jól tudja viselni ezt a mentálisan és fizikailag is megterhelő időszakot.
Egy gyermek megszületése 1000 mg vasba “kerül” az anyai szervezetnek (a terhesség és szoptatás időszakát együtt tekintve), ezért már a várandósság korai szakaszától fontos, hogy a gondosan összeállított, vasban gazdag étrend mellett célzott vaspótlás is történjék. A vaspótlást a szoptatás ideje alatt is folytatni kell.
Vaspótlás a gyermekágyi időszakban
A WHO ajánlása szerint a vérszegénység kockázatának csökkentése érdekében a vaspótlást a szülés után legalább 6-12 héten át szükséges folytatni (önmagában vagy folsavval kombinálva). Az egészségügyi világszervezet a szoptató nőknél is magasabb, napi 10-30 mg elemi vas bevitelét javasolja pótlásként.
A témához kapcsolódó cikkek:
- Kismamák, akik biztos, hogy vashiányosak lesznek
- Mire figyeljünk, ha hatásosan szeretnénk a vasat pótolni
- Ezért kell a folsav mellett vasat is szedni már a korai terhesség alatt
Kapcsolódó cikkek
