A fogyasztói termékekben található, az endokrin rendszert (a hormonális belső elválasztású mirigyek rendszere) károsító vegyületek a terhesség első trimeszterében komoly hatással lehetnek a babák fejlődésére. Azoknál, akik méhen belül, az első trimeszterben ki voltak téve a vizsgált vegyi anyagoknak, már hétéves korban kimutatható volt az alacsonyabb intelligenciahányados – nyilatkozták a tanulmányt készítő kutatók.
Ez a tanulmány azért is jelentős, mert a korábbi kutatások egyszerre csak egy-egy vegyi anyagot vizsgáltak, az emberek ugyanakkor sok toxikus anyagnak vannak kitéve egy időben. A tanulmány rávilágít, hogy a többféle toxikus anyagnak való kitettség akkor is káros lehet, ha az egyes vegyi anyagok szervezetben való jelenléte alacsony szintű.
Az anyákat és gyermekeiket vizsgáló széleskörű, SELMA néven indított svéd kutatás keretein belül 718 anya vérében és vizeletében mérték 26 vegyi anyag szintjét a terhességük első trimeszterében. Ezek között volt például a biszfenol A (BPA), ami megtalálható például műanyagpalackokban, élelmiszerek csomagolóanyagaiban, valamint olyan toxikus anyagok, mint a peszticidek, azaz növényvédőszerek, és az ételek csomagolóanyagából szintén könnyedén a szervezetbe jutó ftalátok. A 26 vegyi anyag némelyikéről már egyértelműen bizonyították egészségkárosító, illetve kifejezetten a hormonrendszerre gyakorolt ártó hatásukat.
A kutatók hétéves korukban vizsgálták meg a gyerekeket, és megállapították, hogy azoknak alacsonyabb az intelligenciahányadosa, akik édesanyjánál a terhesség első trimeszterében magasabb szintű vegyi anyag jelenlétét mérték. Különösen jellemző volt az alacsonyabb IQ a fiú gyerekek esetében. A gyerekek IQ-jának csökkenéséhez legnagyobb mértékben a BPA-t helyettesítő vegyület, a BPF, vagyis a biszfenol F járult hozzá, amiről egyúttal kiderült, hogy a korábbi hírekkel ellentétben egyáltalán nem biztonságosabb a gyerekekre nézve a BPA-nál.
A tanulmányban a következő vegyi anyagokat emelték még ki, mint a magzatot különösen károsító vegyületeket:
– Klórpirifosz, amit korábban szúnyogirtóként is használtak, ma leginkább növényvédő szerként vetik be.
– Perfluoralkil anyagok, amelyek élelmiszerek csomagolásában, de tisztítószerekben is megtalálhatók.
– Triklozán, ami antibakteriális szerként olyan termékekben fordul elő, mint a fogkrém, folyékony szappan, vagy a dezodor.
– Ftalátok, amelyek mosóporban, kozmetikumokban, például testápolókban vannak jelen, de az élelmiszerek csomagolásában is megtalálhatók.
Nem árt tehát még tudatosabbnak lenni, hiszen a mindennapi fogyasztási cikkeinkben is megtalálható vegyi anyagok, illetve azok egyidejű jelenléte nemcsak felnőtteknél okozhat betegségeket, hormonális zavarokat, de befolyásolhatja a gyermekek agyának fejlődését is. A vegyületek némelyike ugyanis terhesség alatt átjut a placentán, visszafordíthatatlan fejlődési károkat okozva a magzati fejlődés kritikus időszakában.
(Forrás: medicalxpress.com)
Kapcsolódó cikkek
