A szakértők ezzel együtt megjegyezték, hogy még így is alacsony marad mindkét komplikáció kockázata. A tudósok csaknem 833 ezer első gyermekét váró dán kismamát vontak be a vizsgálatba. Bebizonyosodott, hogy akik császármetszéssel szültek, azoknál 14 százalékkal magasabb volt a halvaszülés kockázata a következő terhességnél azokhoz képest, akik hüvelyi úton hozták világra a magzatukat. A halvaszülés legalább húszhetes magzat halálát jelentette.
Ezzel 0,03 százalékra emelkedett a halvaszülés kockázata, ami azt jelenti, hogy minden 3 ezer császármetszés plusz egy halvaszüléssel jár a jövőben.
Az is világossá vált, hogy az első gyermeküket császármetszéssel megszülő nőknél 9 százalékkal növekszik a későbbi méhen kívüli terhesség veszélye, mellyel 0,01 százalékra emelkedik a teljes kockázat. Méhen kívüli terhességnél a magzat a petevezetékben vagy más méhen kívüli helyen fejlődik. Az állapot általában a kicsi elveszítésével zárul, és halálos lehet a kismamára nézve is.
Az első gyermek császármetszéses világra hozatala viszont nem növelte a későbbi vetélés kockázatát – tették hozzá az írországi University College Cork és a dán Aarhaus Egyetem szakértői. A vetélés általában a várandósság 20. hete előtti spontán magzatelvesztést jelenti. A tanulmány a PLoS Medicine című szakfolyóirat július 1-jei számában jelent meg. Noha a kutatás összefüggést talált a császármetszés és a későbbi sikertelen terhesség között, nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
