Halász Judit negyvenéves korában kezdett el síelni, és azóta is aktívan űzi a téli sportokat, habár a kezdeti félelmei voltak a havas lejtőkön – írja a Blikk. A gyerekek immár nyolcvanhárom éves kedvelt művésznője a Vígszínház videójában osztotta meg gondolatait és emlékeit sportos élményeiről. Mint meséli, a síelés viszonylag későn vált meghatározóvá számára: fiatalabb korában a lovaglás kötötte le, és a hosszú színházi évadok miatt sokáig nem jutott idő téli sportokra. Negyvenévesen azonban szabadságot kért, sífelszerelést vásárolt, és elindult a havas hegyek felé, noha kezdetben tartott a lejtőktől. „Negyvenéves koromban volt először síléc a lábamon. Az első három szezonban minden alkalommal tartottam a lejtőktől, különösen az első napokon.”

Fotó: fotocentral
Már anyaként
Emlékeztet arra is, hogyan kezdődött a családi síelés: „Amikor a fiam megszületett, három egymást követő évben alig esett hó, ám amikor végre fehérbe borult a táj, felmentünk a Normafára tepsiszánkóval. A fiam azonban nem volt hajlandó beleülni, a síelőkre mutatott, és onnantól nem volt kérdés, merre vezet az út. Egy műanyag síléc, majd a Tátra következett, ahol az elején bukfencezett párat, de azonnal megszerette a síelést.”
A kor csak egy szám?
Halász Judit elmondta, hogy voltak nehéz pillanatok is, különösen, amikor szembesült az életkorával: „A legnehezebb pillanat az volt, amikor a kölcsönzőben megkérdezték, hány éves vagyok. Akkor kellett először kimondanom, hogy negyven, amitől nagyon kiborultam.”
A síelést és a havas lejtőkön való mozgást ma már élvezetesnek tartja. Mint mondja, az időjárási viszonyok határozzák meg, hogy milyen pályákat vállal: „Az, hogy fekete pályán lemenjek, csak időjárás függvénye: ha látok és a hó is jó, nincs semmi baj.”