Vitatéma: Sovány vagy vékony?
Nos, senki sem egyforma, az anyukák ráadásul helyzetükből adódóan néha súlyfelesleggel küzdenek. Éppen ezért igen érzékeny témáról van szó. Pedig az interneten teljesen mindegy, hogy ki milyen, a túlsúlyról mégis véres viták zajlanak időről időre. Már egy apró „malac” viccet is magára vesz, akinek súlyfeleslege van.
Máris két csapatra oszlik a mamafórum: a kövérség nem szégyen, vagy, aki elhízik, ostoba, igénytelen és ápolatlan. Innentől kezdve érvek tucatjait állítja fel mindkét tábor, teljes meggyőződéssel, s a vita néhány komment után már jóval messzebbre mutat néhány fölös kilónál. Hamarosan a hűség témakörében is mélyenszántó kijelentéseket tesznek az anyák, mert az, aki otthon egész nap melegítőben és loncsosan lézeng a lakásban, ne is csodálkozzon, ha a párja más nő után néz.
De ne dőljön hátra senki, hiszen fogást mindenkin lehet találni! Aki ugyanis lapos hassal ünnepli a gyerek első szülinapját, az hiú, önző, és csak magával foglalkozik. Sőt, aki úgy néz ki, mintha most lépett volna ki a Cosmóból, egyenesen ribanc. S miután több oldalon keresztül magyarázták, miért is vagyunk még mindig 87 kilósak szülés után másfél évvel, lassan mi is elhisszük, hogy nincs mit tenni, az esténként stikában lenyomott fél doboz vaníliás karikákról pedig nagyvonalúan megfeledkezünk.
Vitatéma: Császárral vagy természetesen?
Aki teherbe esik, az a természet törvényei szerint és némi szerencsével valahogyan meg is szüli a gyereket. A hogyan persze nem kis vitát gerjeszt a „nőegyletben”. Sokan valóban császárral szülnek, pedig egyáltalán nem úgy tervezték, az ebből fakadó sebeiket, legyen az lelki vagy testi, sokáig nyalogatják.
Amikor pedig Verusmókus bevallja, hogy a császár után úgy érezte, mintha nem is az övé lenne a gyerek, mert nem szenvedett érte eleget, véres koncra gyűlik a nép, és ízekre szedik mind a kommentelőt, mind pedig a témát. Mert először is, mit képzel, hogy nem örült a gyerekének! Hiszen nem a szülés a lényeg, hanem az egészséges gyerek, és különben is, örüljön neki, hogy megúszta azt a sok óra szenvedést!
Ennél a pontnál viszont felerősödik az ellentábor, miszerint mit képel izébigyó, hogy mondhatja, hogy megúszta Verus, hiszen hasi műtétje volt! És különben is, az anya-gyerek kötődéshez szükség van a szenvedésre, mert minden nő megérdemli azt a csodát, amit a szülés jelent.
Ha neked is lenne mit mondanod erről, ne tétovázz, regisztrálj máris, és nyiss topikot itt!
És még: Bezzeggyerekek Bezzeganyukája
Bezzegék néhány hónap fórumozás után három mondattal kiverik a hétköznapi kommentelők biztosítékát is. Az ő gyerekük ugyanis mindig mindenben jobb, ügyesebb, gyorsabb, egyszóval tökéletesebb. A halandó asszony gyereke mellette nem lehet egyéb, csak egy másodlagos lény, aki mindig mindenben le van maradva. Később kezd mászni, később kezd beszélni. Ahol legalább egy Bezzeganya van, előbb vagy utóbb elmérgesedik a helyzet.
Eljön azonban a pillanat, amikor valakinél betelik a pohár, s Bezzeganyu nyakába zúdítja nemcsak a saját, hanem a „nép” véleményét, melynek lényege, ha még egy történetet kell olvasniuk Bezzeggyerekről, kitiltatják a rendszergazdával a fórumról. Még azt is megjegyzi végül valaki, hogy egyébként is biztosan valamit ellensúlyozni akar Bezzeganya, és Bezzeggyerek pont az ellenkezője annak, mint amit mesél róla.
S hogy mindebben lehet valami igazság, az csak hosszú évek fórumozása után lesz világos, hiszen a neten semmi sem az, aminek látszik. Még az is lehetséges, hogy a Bezzeganya nem is nő volt, hanem egy unatkozó, kicsit furcsa férfi…
Szívesen megosztanád másokkal, amit erről gondolsz? Kattints ide!
És ha már nem bírod tovább, mert annyira feldühítettek, akkor kattints a dühöngőbe!
Ezeket is olvasd el:
– Amit Tökéletesanyu sose tenne
– Tényleg azt akarod, hogy szófogadó legyen?
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
