A baba alvási szokásai még a legjobb napokon is kihívást jelenthetnek a szülőknek. Nem csoda tehát, hogy az óraátállítással felborul a baba cirkadián ritmusa.Egyre több tudományos kutatás foglalkozik a csecsemők alvásával, amely segít megdönteni néhány, a baba alvásával kapcsolatos mítoszokat – írja a BBC.
Kép: Getty Images
Először is, a kisbabákra is érvényes, hogy időbe telik az alkalmazkodás. „Bár a mechanikus órák egy pillanat alatt átváltanak, a test órájának változása időbe telik” – mondja Pamela Douglas, ausztrál orvos, alváskutató.
Egy elemzés például azt vizsgálta, hogyan aludt több mint 600 gyermek a tavaszi óraátállítás után. Megállapították, hogy az egy és két év közötti kisgyermekeknél átlagosan három napba telt, mire visszatértek az eredeti lefekvési időhöz, az egy év alatti csecsemőknél pedig nyolc napba.
A gyerekek reggeli ébredési ideje is eltolódott. Egyes korcsoportok esetében azonban átlagosan nem egy teljes órával, ami azt jelenti, hogy összességében valamivel kevesebbet aludtak, mint az óraátállítás előtt. A hat és 11 hónapos kor közötti csecsemők éjszakai alvása még négy héttel a nyári időszámításra való átállás után is körülbelül 7-15 perccel rövidebb volt, mint előtte. (A kisgyermekek esetében a teljes éjszakai alvás már egy hét után visszatért a kiindulási szintre).
Mivel azonban a kutatók nem követték nyomon a napközbeni alvást, nem világos, hogy ez a 24 órás időszak teljes alvásveszteségét jelentette-e. Még ha ez így is lenne, a 24 óra alatt hét-15 perc még mindig töredéke annak az alvásmennyiségnek, amelyet a gyermekeknek összességében kapniuk kellene. A négy és 11 hónapos kor közötti csecsemők esetében például az ajánlott időtartam 12-15 óra naponta.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy az alvás – még a csecsemők esetében is – rugalmas és alkalmazkodó. Valójában a csecsemők szigorú, egész évre szóló alvási rendje viszonylag új keletű jelenségnek tűnik, és messze nem általános. Az iparosodás előtti társadalmakban a csecsemők és a gyermekek általában a szüleikkel aludtak, és akkor feküdtek le, amikor ők, vagy egyszerűen csak elaludtak a szülő karjában, illetve hordozóban, bárhol, bármikor, amikor álmosak voltak.
Az alvási gyakorlatok kultúránként is eltérőek. Dél-Koreában és Olaszországban például kevésbé jellemző, hogy a gyermekeket takaróval, plüssjátékokkal vagy cumival fektetik le, mint más nyugat-európai országokban vagy az Egyesült Államokban. A koreai gyerekek is inkább alszanak együtt a szüleikkel, mint hogy külön ágyban aludjanak.
Mindannyiunk számára érezhető, hogy az évszakok is befolyásolják, hogy mennyit alszunk: különösen télen lehet, hogy arra vagyunk berendezkedve, hogy kicsit többet aludjunk, nyáron pedig kevesebbet. Az alvást erősen befolyásolják az évszakok, átlagosan 53-56 perccel többet alszunk télen.
Évszakonként nem csak az változik, hogy mennyit alszunk, hanem az is, hogy hogyan. Ez a 10 hetesnél nagyobb csecsemők esetében is igaz. A kutatók például azt találták, hogy ősszel a nyolc hónapos csecsemőkre a kevésbé töredezett alvás és több lassú hullámú ciklus jellemző, mint tavasszal. Valószínű hogy ez annak az eredménye, hogy a tavaszi fényexpozíció elnyomja és késlelteti a melatonin kiválasztását.
Kapcsolódó cikkek
