Kép: Getty Images

A vas nélkülözhetetlen nyomelem, hiszen az a feladata, hogy szállítsa az oxigént és a szén-dioxidot a véráramban. Vas hiányában nem képződik megfelelő mennyiségű hemoglobin, így a vörösvértestképzés is károsodik. A vas kis túlzással mindenre hatással van a szervezetünkben, egyebek mellett befolyásolja az immunrendszer, az anyagcsere és az agy működését. A gyermekkori vashiánynak számos oka lehet, és nem csupán a táplálkozással lehet összefüggésben, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a vashiány még a fejlett országokban is a gyerekek 4-20 százalékát érinti. A gyermek populáció bizonyos része veszélyeztetett a vashiányra. Csökkent vasszint az alábbi gyerekeknél figyelhető meg:

Koraszülöttek

A megfelelő mennyiségű vas már magzati korban is elengedhetetlenül fontos a fejlődéshez. Még egy időre született babánál is kialakulhat vashiányos vérszegénység az anyai vashiány miatt. Koraszülött babák esetében gyakran az éretlenségükből fakadóan alacsony a hemoglobinszint, ám az esetek nagy részében szájon át történő vaspótlással ez rendeződik.

Kis súllyal született babák

Ők lehetnek koraszülöttek, ám időre született babák is. Esetükben az állhat a háttérben, hogy az anyai vashiány miatt elmaradt a méhen belüli növekedés.

2-3 hónapos csecsemők

Fiziológiai értelemben 2-4 hónapos korban vashiány alakul ki, mert ekkor kiürülnek a magzati korban létrejött vasraktárak, lecserélődnek a magzati korból maradt vértestek és változik a baba vérképzése is. A vashiány ebben az életkorban átmeneti és a legtöbb esetben magától rendeződik.

Kizárólag anyatejes babák 6 hónapos kor után

A baba vasraktárai maximum az első hat hónapban garantálják azt a vasmennyiséget, amire szüksége van, ezt egészíti ki az anyatej, amelyből nagyon jól hasznosul a vas, amennyiben az anya nem szenved vashiányban. Féléves korban ugrik meg a babák vasszükséglete, amelyet már jelentős részben szilárd táplálékból fedeznek, de optimális esetben továbbra is megmarad az anyatejes táplálás. Ha továbbra is kizárólag anyatejet fogyaszt a baba, akkor vashiány alakulhat ki.

Kisgyermekkor

A nem megfelelő tápanyagbevitel – nem elegendő gyümölcs, zöldség, húsfélék – okozhat vashiányt, majd vérszegénységet. A tehéntej túlzott fogyasztása is okozhat vashiányt: a tehéntej magas kalcium- és foszfáttartalma ugyanis gátolja a vas felszívódását. Ezért nagyon fontos, hogy egyéves kor alatt ne fogyasszanak a gyerekek nagy mennyiségű tehéntejet. A vegetáriánus és vegán étrendet követő kisgyerekeknél is kialakulhat vashiány, ugyanis máshogy hasznosul a vas az állati és a növényi vasforrásokból. Míg a hemvas (vagyis a húsokban található vas) 15-30 százaléka, addig a nem hemvas (tejtermékek, tojás, növényi élelmiszerek) 5-20 százaléka szívódik fel.

Serdülő lányoknál

A több vasat igénylő, még fejlődésben lévő tinilányoknál a menstruáció miatt gyakran előfordul úgynevezett vérvesztéses vérszegénység is, amelyet kiegyensúlyozott táplálkozással sem lehet mindig kompenzálni, gyakran szájon át történő vaspótlással kell rendezni. Rendszertelen menstruáció esetén 9-11 százalékban alakul ki vashiány.

Felszívódási zavar, anyagcsere-betegség esetén

Cöliákia (gluténérzékenység), tejcukor-érzékenység vagy Crohn betegség jele is lehet a vérszegénység.

Ilyen hatásai lehetnek a vashiánynak

A csecsemő- és kisgyermekkori vashiány nemcsak a növekedést, az energiaellátást és izomműködést befolyásolja, hanem az immunrendszer és az agy fejlődését is. Hosszú távon hatással lehet a kognitív fejlődésre, a figyelemre, a memóriára, a tanulásra is. A vashiányos gyerekek IQ-ja is alacsonyabb lehet, és rosszabbul teljesítenek az iskolában. A vashiányos gyerekek érzelmi és szociális szabályozási nehézségekkel is küzdhetnek, úgy, mint ingerlékenység, szorongás, depresszió. A vashiányos vérszegénységben szenvedő gyerekek fáradékonyak, gyengék, szervezetük kevésbé ellenálló, ezért ki vannak téve a fertőzések fokozott kockázatának. Krónikus betegségek is veszélyeztetik ezeket a gyerekeket, köztük a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és az elhízás fokozott kockázata. A vashiány a növekedés elmaradását, valamint a pubertás késleltetését is okozhatja.

A vashiány tünetei a következők lehetnek a gyerekeknél:

sápadtság arcon, ajkakon, körömágyon,
fáradtság, alacsony energiaszint,
légszomj mozgás közben,
étvágytalanság,
lelassult növekedés,
hideg kezek és lábak,
gyakori fertőzések.

A gyerekek vashiánya megelőzhető, ha pedig már kialakult, akkor jól kezelhető, ha a megfelelő táplálkozás mellett szájon át, biztonsággal szedhető vaskészítményt alkalmazunk.