Vashiány: kik a különösen veszélyeztetettek?

Kép: Getty Images

Fáradékonyság, gyengeség, fejfájás, sápadtság, szédülés, fokozott szívdobogásérzés, hajhullás, bőr- és körömelváltozások – ezek a tünetek jelezhetik, ha nincs kellő mennyiségű vas a szervezetben. A vas nélkülözhetetlen nyomelem, az a feladata, hogy az oxigént és a szén-dioxidot szállítsa a véráramban. Hiányában a sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, így nem lesz megfelelő a vérképzés. Összegyűjtöttük, kik azok, akik fokozottabban vannak kitéve a vashiánynak.

Koraszülöttek

Koraszülött babáknál gyakran alacsony a hemoglobinszint, ami döntően az éretlenségükből fakad. Az esetek nagy részében ez szájon át történő vaspótlással rendeződik.

Csecsemők

2-4 hónapos korban kiürülnek a magzati korban létrejött vasraktárak, lecserélődnek a magzati vértestek és változik a baba vérképzése is. A vashiány ebben az életkorban átmeneti, legtöbbször magától rendeződik.

A baba vasraktárai maximum az első hat hónapban biztosítják azt a vasmennyiséget, amelyre szüksége van, ezt egészíti ki az anyatej, amelyből nagyon jól hasznosul a vas. Hat hónapos korban megugrik a babák vasszükséglete, ezt már jelentős részben szilárd táplálékból fedezik, ám optimális esetben emellett továbbra is megmarad az anyatejes táplálás. Ha nem történik meg a hozzátáplálás és továbbra is kizárólag anyatejet kap a baba, akkor vashiány alakulhat ki.

Kisgyermekkor

A nem megfelelő tápanyagbevitel – nem elegendő gyümölcs, zöldség, húsfélék – okozhatnak vashiányt a gyerekeknél. A túlzott tehéntejfogyasztás is vashiányt okozhat: a tehéntej magas foszfáttartalma ugyanis gátolja a vas felszívódását. Ezért is tanácsos egyéves kor alatt csak kis mennyiségben adni tehéntejet a gyerekeknek.

A csecsemő- és kisgyermekkori vashiány befolyásolja a növekedést, energiaellátást, izomműködést, de hatással van az immunrendszer és az agy fejlődésére is. Hosszú távon hatással lehet a kognitív fejlődésre, a figyelemre, a memóriára. A vashiányos gyerekek olyan érzelmi és szociális szabályozási nehézségekkel is küzdhetnek, mint az ingerlékenység, szorongás, depresszió. A vashiányos gyerekek fáradékonyak, szervezetük kevésbé ellenálló, ezért fokozottan kitettek a fertőzések kockázatának. A vashiány a növekedés elmaradását, valamint megkésett pubertást is okozhat.

Serdülő lányok

Önmagában a kamaszkori gyors növekedés is megemeli a szervezet vasszükségletét. A menstruációval előfordulhat úgynevezett vérvesztéses vashiány is, amelyet kiegyensúlyozott táplálkozással és szájon át történő vaspótlással rendezhetünk.

Féléves korig napi 6 mg, 10 éves korig 8 mg, serdülőkorban a fiúknak 10 mg, a lányoknak pedig 12 mg az ajánlott napi vasbeviteli mennyiség.

Terhes, szoptató nők

A terhesség alatt megnő a szervezet vasigénye, hiszen az anyai szervezetben körülbelül 45 százalékkal több vér kering azért, hogy a tápanyag és az oxigén eljusson a magzathoz. Ez a megnövekedett vérmennyiség extra vasat kíván: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint egy várandós kismamának körülbelül 30-60 milligramm vasra van szüksége naponta a vérszegénység megelőzéséhez. A terhesség alatti vashiány csökkenti a kismama stressztűrő és védekező képességét, befolyásolja a hőszabályozást. Súlyos vashiánynál az enzimrendszer zavarai, ödéma, idegrendszeri problémák, véralvadási zavar is kialakulhat. Fáradékonyság, koncentrációs zavar, ingerlékenység, étvágytalanság, szédülés is jelentkezhet. Emellett nagyobb a terhességi magas vérnyomás kialakulásának esélye, megnő a korai méhlepényleválás, valamint a szülés körüli súlyosabb vérveszteség kockázata is.

De nemcsak az anyára, hanem a magzatra is befolyással van a vashiány: a magzati ideg- és immunrendszer fejlődéséhez, a megfelelő vérképzéshez elegendő vasra van szükség. Az anyai vashiány alacsonyabb születési súlyhoz, koraszüléshez is vezethet. Az, hogy a terhesség alatt kialakul-e vashiány, a megszülető babára is kihat: az újszülöttek ugyanis a magzati szövetekben felhalmozódott vasat hasznosítják a születésük után. A csecsemőkori gyors fejlődéshez nagyon sok vasra van szükség, az első hónapokban kb. napi 0,3 mg-ra. Ebben az időszakban a szervezet vasraktárai és az anyatej fedezi ezt a szükségletet, feltéve, hogy az édesanya a terhesség alatt nem került vashiányos állapotba. Ezért mindenképpen szükséges a vaspótlás a terhesség alatt, a szervezet kizárólag vasban gazdag élelmiszerek fogyasztásával (például máj, olajos magvak, tojássárgája, vörös húsok, hal) nem tudja fedezni a terhesség alatt jelentősen megnövekedett szükségletet: a húsfélék vastartalmából húsz százalék, a zöldségekéből mindössze tíz százalék épül be.

A szoptatás alatt az anya teste a saját tartalékait használja fel ahhoz, hogy anyatejet állítson elő. A vashiány megnehezítheti a tejtermelődést. Az anyai vaskészlet gyorsan ki tud ürülni, a vashiány pedig az anya fizikai és mentális egészségét is befolyásolja. Fontos, hogy a szoptatás teljes időszaka alatt folytatódjon az anyai vaspótlás. A WHO ajánlása szerint a szoptató anyának napi 10-30 mg vasra van szüksége, és ahogy a várandósság alatt, úgy ebben az esetben sem biztosítható ez a mennyiség kizárólag a bevitt tápanyagokon keresztül.

Nők

A nők vasigénye nemcsak a serdülőkorban, a terhesség és a szoptatás alatt, hanem felnőttkorban is magasabb a férfiakénál, különösen a menstruáció miatt. Amíg a férfiak ajánlott vasbeviteli referenciaértéke napi 8 milligramm, addig a nőké 18 mg.

A változókorban a sűrűbben jelentkező, erősebb vérzések is okozhatnak vérszegénységet, az immunrendszer gyengülését, a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség csökkenését. Ezért érdemes megfontolni a vaspótlás alkalmazását, hogy elkerüljék a vashiány kialakulását.

Vegán és vegetáriánus étrend

A vegetáriánus és vegán étrendet követőknél kialakulhat vashiány, ugyanis az állati és a növényi forrásokból máshogy hasznosul a vas. Amíg a hemvasnak (a húsokban található) 15-30 százaléka, addig a nemhemvasnak (tejtermékek, tojás, növényi élelmiszerek) csupán 5-20 százaléka szívódik fel.

Kapcsolódó cikk