Állatkísérletek eredményei szerint a terhesség alatti krónikus stressz immunválaszt vált ki az agyban, ami potenciálisan megváltoztathatja az agy működését, ezzel pedig hozzájárulhat a szülés utáni depresszió kialakulásához. Azaz a terhességi alatti stressz úgy változtathatja meg az agy működését, hogy az a későbbiekben is hatással van.
Az Ohio Egyetem kutató évek óta tanulmányozták az agyműködést a szülés utáni depresszió időszakában, a kutatások patkányokon folytak – olvashatjuk a Science Daily közleményében. A patkányokon végzett kísérletekben a vemhes állatokat krónikus stressznek tették ki, majd az utódok megszületése után tanulmányozták, hogy hogyan működik a patkányok agya. A krónikus stresszről eddig is tudták, hogy a szülés utáni depresszió egyik előjele, de eddig nem volt egyértelmű, hogy mi a pontos összefüggés. A szülés utáni depressziót szélsőséges szomorúság, szorongás és kimerültség jellemez, mindez összezavarhatja, megakadályozhatja az anyának azt a képességét, hogy gondoskodni tudjon a gyermekéről.
A stresszről köztudott, hogy gyulladást okoz az agyban, amely immunválaszt vált ki, hogy kivédje a gyulladás káros hatásait. A tudósok annak alapján, amit már tudnak a terhesség alatt stresszes patkányok veszélyeztetett agyi jelátviteléről, azt gyanítják, hogy az agy immunsejtjei reagálhatnak a stresszre. Ebben az esetben az immunváltozások olyan körülményeket hozhatnak létre az agyban, amelyek növelik a depresszióra való hajlamot.
Stressz nélküli vemhes patkányokban a test és az agy immunválaszait elnyomja a szervezet, azaz a terhesség ideje alatt változatlan maradt. Ezzel szemben a stresszes patkányoknál ideggyulladásra utaló jeleket fedeztek fel. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a stresszes patkányok immunválasza testük többi részében nem volt aktív.
Ez azt sugallja, hogy létezik ez a kapcsolat a testben és az agyban zajló események között – mondta Benedetta Leuner, pszichológus docens, a tanulmány vezető szerzője.
A kísérlet során a patkányokat olyan stressznek tették ki, ami pszichológiailag viselte meg az állatokat, de fizikailag nem, és nem ártott sem az anyának, sem az utódnak. A terhesség alatti krónikus stressz hatására az elsődleges, mikrogliális sejteknek nevezett immunsejtekben aktivitást mértek, legalábbis megtalálták az aktivitásra utaló gyulladásos vegyületeket, és valószínűsítik, hogy a mikrogliális sejtek más agysejtekre is hatottak közben.
A kutatók korábban már megállapították, hogy a krónikus stressz olyan hatására csökken az anyasággal összefüggő dendritikus tüskék növekedésének üteme, ezek olyan, hajszálszerű nyúlványok az agysejteken, amelyekkel a sejtek egymás között információkat adnak át. Azok a patkányok, amelyeknél ez a lassabb növekedés figyelhető meg hasonló módon viselkedtek, mint azok az (emberi) anyák, aki szülés utáni depresszióban szenvednek: kevésbé volt interakciójuk a gyermekeikkel és depressziós tüneteket mutattak.
A kutatók azt tervezik, hogy következő vizsgálataikban arra keresik majd a választ, hogy a most feltárt agyi aktivitások összefüggésbe hozhatók-e a dendritikus tüskék növekedésének lassulásával.
Láthatjuk a depressziós jellegű tüneteket és a dendritikus tüskék illetve a szinapszis idegi változásait, a neuroimmun változások pedig arra utalnak, hogy ezek az agyi microglia idegsejtek hozzájárulhat az idegi változásokhoz – mondta Leuner.
Kapcsolódó cikkeink:
- Így hat a magzatra a stressz a pocakodban
- Így védheted ki a terhesség alatti stresszt
- A szülés utáni fájdalom összefügg a szülés utáni depresszióval
Kapcsolódó cikkek
