Kapcsolattartás az iskolával, a tanárral, a gyerek ellenőrzése, segítése az anyagban, leckekikérdezés – a nők eddigi feleség, anya, szakács, takarítónő, idősgondozó szerepei mellé most már a tanári szereppel is bővült a feladatok sora. A kérdés az, hogy fenntartható-e ez így vagy hosszú távon születhet a nemek között alku. Segíti-e ezt a politika és a munkáltatói közeg.
Szociológusok, közgazdászok, a nemek egyenlőségével foglalkozók szerint nem tartható tovább az a társadalmi modell, ami a nőktől várja el a fizetetlen és sokszor alulértékelt teendőket, pl. az idősgondozást, a háztartási munkát vagy a gyereknevelést. Most, hogy a koronavírus-járvány felborította az életünket, élesben is látszódhat, hogy mindez menyire nem tartható tovább.
Gregor Anikó szociológus és Kováts Eszter politológus a 24.hu-n megjelent cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszer alulfinanszírozottságából fakadó gondoskodási erőforráshiányt rá lehetett tolni a családokra, legfőképpen a nőkre. De a nők végzik a fizetett gondoskodó munkák jelentős részét is, felülreprezentáltak a nők az olyan alulfizetett területeken mint az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra.
- Kapcsolódó: Még egy példa a nemek közötti egyenlőtlenségre
A koronavírus-járvány azonban hozhat olyan élethelyzeteket, amelyekben nem működhet tovább a régi rend. Most az egyik legfontosabb gondoskodási transzfercsatorna dőlt be azzal, hogy a vírus az idősebb, nagyszülői generációra nézve különösen veszélyes, ezért kifejezetten kerülendő, hogy az iskolák, óvodák bezárásával párhuzamosan a sokszor szokásos módon a nagyszülők, jellemzően a nagymamák vigyázzanak a gyerekekre – olvashatjuk a 24.hu-n megjelent cikkben. A generációk közötti alkuk újragondolása mellett a másik fontos kérdés a nemek közötti szerepleosztások újragondolása.
Az egyenlőtlen nemek közti viszonyokat pedig a közfinanszírozási kérdések, intézményes ellátottság és szolgáltatások megléte vagy hiánya tartja fent.
A házi karantén ráadásul nem feltétlenül feszültségektől mentes állapot. Sok nő számára ez a helyzet az erőszakos partnernek való kitettséget jelenti.
A cikk szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy vannak olyan foglalkozási csoportok amelyeknek képviselői igyekeznek a kialakult helyzetben az érdekeiket érvényesíteni: például a mentős szakszervezet soron kívüli béremelést kért, aminek már nagyon rég itt lenne az ideje. Most minden állampolgár a saját bőrén is megtapasztalja, mennyire létfontosságú a munkája a láthatatlan munkavállalók tömegeinek: a szemétszállítók, a raktárosok, az árufeltöltők és a pénztárosok munkája nélkül nem tudna működni az ország.
- Kapcsolódó: Ezért szerencsések a skandináv apák
Közhely, hogy a válság egyben lehetőség is a régi struktúrák újragondolására, de most, hogy a járvány az egész világot érinti, valóban magában hordozza a változás-változtatás szükségességét. A helyzet a munkáltatók számára is új kihívásokat jelent: sokan most fognak szembesülni azzal, hogy kénytelenek bízni az alkalmazottaikban, és elfogadni, fejleszteni a távmunka lehetőségeit, vagy éppen azt, hogy a férfiaknak is vannak gondoskodó feladataik. Lehetséges, hogy itt az ideje annak, hogy a munkáltatóktól kikényszerítsék a munkavállalók a rugalmasabb munkakörülményeket.
Kérdés persze az, hogy politikusok és a gazdaság szereplői képesek-e felismerni ezeket az esélyeket. Ahogyan az is kérdés, hogy milyen megoldások lesznek elképzelhetőek a nemek közötti munkamegosztás újraszervezéséhez.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
