A Medicalxpress által szemlézett kutatás szerint az élő, gyengített kórokozós vakcinák (LAV-ok) – mint például a TBC, a kanyaró és a gyermekbénulás elleni oltás – ösztönözhetik az immunrendszert, hogy más fertőző betegségekkel, így a coviddal szemben is hatékonyabban vegye fel a harcot. Ez különösen azoknál bír nagy jelentőséggel, akik nem tudják valamilyen oknál fogva felvenni a COVID-oltást.
Az élő gyengített kórokozós vakcinák más vírusokkal szemben tanúsított védőhatása nem újdonság. Egy 1972-es orosz kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a LAV-ok szerepet játszhatnak járványok visszaszorulásában: megfigyelték, hogy a gyermekbénulás ellen vakcinázottak közül kevesebben lettek influenzásak.
Kapcsolódó: Oltások gyermekkorban: a legfontosabb tudnivalók
Mit kell tudni ezekről az oltásokról?
Az úgynevezett élő attenuált (élő gyengített) kórokozót tartalmazó vakcinához mesterségesen állítják elő a vírust, amely nem tud betegséget okozni a szervezetben – mivel az előállítás során elvesztette ezen képességét -, ám stimulálják az immunválaszt, és kialakul a védettség. Fontos kritérium, hogy csak egészséges immunrendszerű emberek kaphatják.
Ezen vakcinák – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elmondása szerint – hasonlóan működnek, mint a természetes úton történő fertőződés, így erős és tartós immunválaszt hoznak létre a szervezetben, amely gyakran egy életre szóló védelmet ad. Lássuk, itthon mely oltások tartoznak ebbe a csoportba!
A BCG-t, azaz a tuberkolózis (TBC) elleni oltást már újszülöttkorban, rendszerint a kórházban megkapják a kicsik, de legkésőbb 4 hetesen. A vakcinát bal felkarba adják, és a helye egész életre megmarad. A gyengített kórokozót tartalmazó oltás kivezetését már egy ideje fontolgatják ugyan (más hasonló mutatókkal bíró országokban már megtörtént), ám egyelőre még nem esett ki az oltási rendből.
Az MMR egy kombinált oltás: kanyaró, mumsz és a rubeola ellen véd. Az első oltást 15 hónaposan kapják a kisgyerekek, a másodikat már az iskolás időszakban, 11 évesen. Érdekességképpen: két oltást csak 1989 óta kapunk, tehát csak az ezután születettek mondhatók teljesen védettnek. 1989 előtt csak 1 oltást adtak, így aki ezelőtt született, annak érdemes felvenni még egy oltást a maximális védettség érdekében.
A gyermekbénulás elleni oltást – az IPV-t – 2, 3, 4, 18 hónapos és 6 éves korban kapják a hivatalos oltási rend szerint a gyerekek. A Heine-Medin kórt a poliovírus 1, 2. és 3. típusa okozza, amely a gerincvelő izommozgatásért felelős részét támadja meg, s akár bénuláshoz is vezethet. (Ha a nyúlt agyvelőt is érinti a fertőzés, légzésbénulás is bekövetkezhet.)
A rotavírus elleni vakcina szájon át adható. Különlegessége, hogy létezik életkori határa: a két dózis beadását 24 hetes korig kell a gyereknél befejezni. A rotafertőzés híg, vizes hasmenéssel, hányással, lázzal járó állapot, amely a kiszáradás fokozott kockázatával jár.
Gyermekéleteket mentenek az oltások
Az oltások fontosságát és érdemeit nem lehet eleget hangsúlyozni. Az adatok magukért beszélnek: Magyarországon a 20. század elején még 1000 csecsemőből 226 halt meg 1 éves kora előtt, napjainkban 1000 csecsemőből 4 veszti életét. A csecsemőhalandóság nagy mértékű csökkenése a diagnosztika és újszülött- és koraszülött ellátás fejlődése mellett a fertőző betegségek visszaszorításának, azaz a kötelező oltásoknak köszönhető.
Kapcsolódó cikkek
