Egy szakmai konferencián ismertették azt az elgondolást, hogy a nyugdíj összege azon múlhatna, ki hány gyereket nevelt fel. Pontozás alapján döntenének a nyugdíj összegéről, minden felnevelt gyermek után pontokat kapnának, akik részt vettek a nevelésben. Feltételezve, hogy a gyermek neveléséhez a szülők és társadalom 2:1 arányban járul hozzá, a szülők gyermekenként egy pontot kapnának, fél pontot pedig az adófizetők között osztanának szét az adófizetés arányában – írja a 24.hu. A gyermektelenek nyugdíja jóval kisebb lenne, vagy megemelnék a nyugdíjkorhatárukat.
A lap megkérdezte Farkas András nyugdíjszakértőt, aki szerint furcsa az a logika, mely szerint egy harminc-negyven évvel később esetleg bekövetkező pozitív változás ígérete (magasabb nyugdíj) elegendő lenne a gyermekvállalási hajlandóság tényleges növeléséhez.
Az elgondolás alapján természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni a gyerekek felnevelését. A járulékfizetési elv tehát kiegészülne a gyerekek kapcsán járó bónusz illetve a gyermekteleneket sújtó málusz rendszerrel. A javaslat kidolgozói szerint aki gyermeket nevel, az ennek magas költségei miatt nem tud annyi nyugdíjjárulékot fizetni, mint a gyermektelen. A koncepció alapján a gyermek hasznos befektetés, azaz közjószág, így biztosítja a nagy társadalmi elosztórendszerek jövőbeni fenntarthatóságát.
- Kapcsolódó: Gyerekneveléssel is kipótolható a 40 év
Farkas András véleménye szerint a gyermekét egyetlen anya sem “közjószágnak” szüli, hanem azért, mert a párjával együtt gyereket szerettek volna. A gyermek önmagában érték, nem a jövőbeni társadalmi hasznossága okán. A szakértő azért sem tudja támogatni az elgondolást, mert így maradna a kizárólag felosztó-kirovó elvre épülő rendszer, noha az európai nyugdíjrendszerek utóbbi két évtizedben lezajlott reformjai más irányba mutatnak: a hibrid felépítés sikerét bizonyítják. Ebben a komplex rendszerben szerepet kaphatna az állami nyugdíj, az egyéni nyugdíjszámlán lévő összeg és a hátralévő élettartam hossza, a foglalkoztatói nyugdíjpillér, ahol számít az életpálya-kereset és a munkáltatói hozzájárulás és az adópolitikával támogatott öngondoskodás is.
Veszélyes az elgondolás abból a szempontból is, hogy összeugrasztja a gyerekeseket és a gyermekteleneket.
Forrás: 24.hu
Kapcsolódó cikkek
