A gyerekeknek nemet mondani sokak számára az egyik legnehezebb szülői feladat. Tartunk attól, hogy csalódást okozunk a gyereknek, konfliktust idézünk elő, vagy éppen túl szigorúnak tűnünk. Pedig a következetes határoknak és a jól időzített „nemnek” is fontos szerepük van a gyerekek érzelmi és társas fejlődésében.

Időnként szükséges nemet is mondani. (Forrás: Getty Images)
Ezért van szükség a nemre is
Ahogy azt Anna Mathur pszichoterapeuta a HuffPost UK-nak elmondta: „A nemet mondás az egyik legszeretetteljesebb dolog, amit egy szülő tehet, még akkor is, ha a gyermek ezt az adott pillanatban nem így éli meg”. Véleménye szerint a gyerekek valójában akkor érzik magukat a legnagyobb biztonságban, ha világos és következetes határok veszik őket körül, még akkor is, ha pillanatnyilag tiltakoznak ezek ellen.
A határok azért fontosak, mert felkészítik a gyerekeket az otthonin kívüli élet valóságára – életük során még sokszor fognak nemet hallani, ezért meg kell tanulniuk ezt is elviselni. „Hozzászokni a csalódáshoz az egyik legfontosabb életkészség, amit átadhatunk a gyerekeinknek. Ha soha nem tapasztalják meg ezt az érzést, akkor azt sem tanulják meg, hogy képesek ezt túlélni” – tette hozzá Mathur.
A szakember szerint a határok nélkül nevelkedő gyerekek nehezebben viselik a frusztrációt, nagyobb nehézséget okozhat számukra az érzelmeik szabályozása, és egyfajta állandó, alacsony szintű szorongást is átélhetnek, ha hiányzik a következetesség, valamint a magabiztos és világos iránymutatás.
„Folyamatosan igent mondani csak azért, hogy megőrizzük a békét, rendkívül kimerítő, és idővel neheztelést szülhet a gyermekkel szemben, ami sokkal ártalmasabb a kapcsolatra nézve, mint egy határozott, szeretetteljes nem, bármennyire kellemetlennek is tűnik az adott helyzetben” – fogalmazott.
Sarah Ockwell-Smith gyermeknevelési szerző korábban azt mondta, hogy a szülőknek igenis kell nemet mondaniuk a gyerekeiknek, mert „néha ez valóban szükséges” – például akkor, ha a gyerek olyasmit készül tenni, ami egyértelműen elfogadhatatlan vagy veszélyes.
De hangsúlyozta azt is, hogy vannak helyzetek, amikor a szülők túl könnyen mondanak nemet, ezért érdemes megvizsgálni, miért is mondunk nemet egy adott helyzetben. „Ha valóban nyomós oka van, és őszintén úgy gondolod, hogy a nemet mondani a helyes, akkor teljesen rendben van, ha kimondod! De támogasd [a gyerekedet], magyarázd el az okát, és mondd el neki azt is, hogy mit szeretnél, mit tegyen helyette. A magyarázat kulcsfontosságú” – mondta el.
Ha pedig a gyermek éppen hisztizik, akkor szerinte jobb megvárni, amíg lecsillapodik, és csak utána magyarázni, mert a dühkitörés közepén nem fogja befogadni a mondandót.
Hogyan érdemes nemet mondani?
Anna Mathur szerint amikor nemet mondunk a gyereknek, azt nyugodtan kell tenni, és komolyan is gondolni.
„A gyerekek ráhangolódnak az idegrendszerünk működésére, ezért a pánikkal vagy bűntudattal kimondott nem sokkal kevésbé hatékony, mint az, amelyet melegséggel és magabiztossággal közlünk” – magyarázta, és hozzátette, hogy adhatunk rövid magyarázatot, nem hosszú önigazolást, de eleget ahhoz, hogy megértsék a helyzetet.
És tartsunk ki a meghúzott határ mellett, mert amint engedünk a nyomásnak, azt tanítjuk, hogy a kitartó nyaggatás meghozza az eredményt, és ezzel minden alkalommal megnehezítjük a saját dolgunkat – tette hozzá.
„Ha szükséged van egy kis időre ahhoz, hogy átgondold, milyen határt szeretnél felállítani, nyugodtan mondd azt: »Gondolkodom rajta egy kicsit«, és fontold meg azt, hogy az adott helyzetben mi lenne a megfelelő határ, és hogy képes vagy-e azt következetesen tartani, összhangban a saját értékeiddel” – magyarázta. Hozzátette, hogy néha hirtelen felindulásból szabunk határt, amit később megbánunk vagy bűntudatunk lesz miatta, így ha szükséges, adjunk magunknak egy kis időt.