Sokan hiszik azt, hogyha a gyerekek jól fut vagy ügyesen, gyorsan tanult meg biciklizni, akkor jó az egyensúlyérzékük. Részben ez igaz is, mert ez az úgy nevezett dinamikus egyensúly, de létezik másféle egyensúly is, például a fél lábon állás, a gólyalábazás vagy amikor állva vesszük fel a cipőnket. Sőt, mindezekhez kevés köze van annak az egyensúlynak, amikor egy levessel teli tányért viszünk az asztalhoz (ez az úgy nevezett végtag-egyensúly) – mutat rá a gyogyhirek.hu cikke.
Az egyensúlyérzék elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudjunk állni a lábunkon. De emellett még fontos abban is, hogy belső szimmetriánk legyen: belső élményünk arról, hogy kapcsolatban vagyunk az irányokkal, a térrel. Ez sokat segít a test-lelki egyensúly megtalálásában. Köze van továbbá az önfolytonosság érzéséhez: ugyanaz maradok tértől és időtől függetlenül. Rendezettnek éljük meg a világunkat, képesek vagyunk dönteni, ítéletet alkotni jó és rossz között, kialakul az igazságérzetünk.
- Kapcsolódó: Így fejlődik az egyensúlyérzéke
Mi utalhat az egyensúlyérzék zavarára?
“Ha nem alakul ki megfelelő belső kapcsolódás az irányokhoz, akkor nincs meg a szükséges stabilitás, biztonságérzet. Nem tölti ki a teret az ember maga körül” – foglalja össze a gyogyhirek.hu cikke. Milyen fizikai megjelenése lehet ennek? Szédülés, mélységtől való félelem. Az ilyen gyerekek nyugtalanok, bátortalanok, nehezen megnyugtathatók. Félnek a kudarctól, túlreagálhatnak helyzeteket, agresszívek lehetnek. Nehéz számukra a váltás, pl. az elalvás, ébredés.
Mivel segíthetünk?
Minden olyan mozgás segít, ami a sajátmozgás érzéket fejleszti, vagyis minden egyensúly gyakorlat, kéz-és lábjáték. Álljunk fél lábon, és vegyük fel így a zokninkat, cipőnket, guruljunk, gólyalábazzunk, zsonglőrködjünk.
Forrás: gyogyhirek.hu
Kapcsolódó cikkek
