Kisgyerek

Így fejleszti a hintázás, csúszdázás a gyerek idegrendszerét

Nem csak a napi mozgás öröme miatt fontos.
2024. Március 11.
hintázás
Kép: Getty Images

Senki nem azért megy játszótérre, hogy direktbe fejlessze a gyereket. Ám a játszótéri eszközöknek a szórakozáson, játékon túl, bizony van ilyen szerepe is.

Így fejleszt a hinta

Az idegrendszeri érés magában foglalja az egyensúlyi (vesztibuláris) rendszer megfelelő fejlődését is, ami az ingerekre adott válaszreakciók során alakul ki. Már a magzati lét során is fejlődik az egyensúlyi rendszer, a harmadik hónaptól az édesanya mozgásaira adott válaszreakciók során. A születés utáni ringatás, majd hintáztatás segíti a gyerek idegrendszerének és mozgásának fejlődését. A hordozókendők is segítenek ennek a területnek a fejlesztésében: az anya ritmikus mozgásán keresztül is fejlődik az egyensúlyi rendszer.

Amikor már stabilan ülni tud a gyermek, a lehető legtöbb irányba elfordulni tudó hinta adja a legtöbb ingert, tehát ha előre-hátra, jobbra-balra is, illetve körbe, mindkét irányba tud mozogni a hinta. A közösségi élményekre tökéletes a fészekhinta. A tányérhinta a már biztosan kapaszkodni tudó gyerekek számára nagy élmény.

Így fejleszt a csúszda

A csúszdázásban több jó dolog is van: ötvözi a mászás sikerélményét a lecsúszás örömével. A csúszdázás szintén fejlesztő hatással van a gyerekek egyensúlyérzékére és koordinációjára, különösen a térérzékelést, a magasság és a mélység megértését segíti elő. Észrevétlenül is folyamatosan mozgásban tartja a gyerekeket, akik újra meg újra elvégzik a szükséges mászást is ahhoz, hogy lecsússzanak. Így aztán egy kiadós délutáni csúszdázás az erősítő, fejlesztő hatás mellett hatékonyan segíthet a délutáni alvást is.