A “virtuális” Európai Légzőszervi Társaság Nemzetközi Kongresszusán bemutatott kutatásról Dr. Hrefna Katrin Gudmundsdottir elmondta, hogy a 814 babát vizsgáló tanulmány először mutatott összefüggést a fizikailag inaktív anyák babáinak alacsonyabb tüdőfunkciója között, az aktív anyák gyermekeiéhez képest – számolt be róla a medicalxpress.com.
Dr. Gudmundsdottir, gyermekorvos és az Oslói Egyetem PhD hallgatója elmondta: “Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy azoknál, akiknek csecsemőkorban gyengébb a tüdőfunkciója, nagyobb az asztma, az obstruktív tüdőbetegségek és a későbbi alacsonyabb tüdőfunkciók kockázata. Ezért fontos az olyan tényezők feltárása, amelyek a csecsemők tüdőfunkciójával hozhatók összefüggésbe. Ha a terhesség alatti fizikai aktivitás csökkentheti a baba tüdőfunkciójának károsodásának a kockázatát, az egyszerű és olcsó módja lenne az gyerekek légzőszervi állapotának javítására.
Vizsgálatunk során azt találtuk, hogy az inaktív anyák gyermekei nagyobb valószínűséggel tartoznak a legalacsonyabb tüdőfunkciójú csoportba, mint az aktív édesanyáktól született babák.”
Az inaktív édesanyák 290 babája közül 8,6 százalék (25 baba) a legalacsonyabb tüdőfunkciójú csoportba tartozott, míg az aktív anyák 524 babájának 4,2 százaléka (22) tartozott ebbe a csoportba ez a 47 gyermek a résztvevő összes 814 baba 5,8 százaléka. Az átlagos tüdőfunkció valamivel magasabb volt az aktív és az inaktív anyák gyermekeinek körében.
Dr. Gudmundsdottir elmondta, hogy megfigyeltek egy tendenciát, ami növeli annak a fontosságát, hogy a fogamzó képes korú és a várandós nőket a fizikai aktivitásról tájékoztassák, és hozzátette, hogy lehetnek azonban olyan befolyásoló tényezők, amelyeket nem vettek figyelembe, ezért további kutatásokra van szükség a témában.
A vizsgálat során a kutatók arra kérték a résztvevő nőket, hogy a terhesség 18. hetében és 34. hetében töltsenek ki kérdőíveket egészségükről, életmódjukról, társadalmi-gazdasági tényezőikről és táplálkozásukról. A résztvevők beszámoltak arról, milyen gyakran, mennyi ideig és milyen intenzitással mozogtak, majd ez alapján sorolták őket az inaktív, az elégségesen aktív és a nagyon aktív csoportokba.
A résztvevő babáknál három hónapos korukban végeztek tüdőfunkció méréseket, amit a nyugodt, éber babák normál légzésének mérésével értékeltek. Ehhez a babák orra és szája fölé egy maszkot tartottak, és rögzítették a be- és kilélegzett levegő áramlását és mennyiségét.
Ennél a vizsgálatnál a legfontosabb az úgynevezett kilégzési csúcsáramlás ideje és a kilégzési idő közötti arány (tPTEF/tE) mérése volt. Az alacsony tPTEF/tE érték a kilélegzett levegő korlátozott áramlását jelenti. Az átlagos tPTEF/tE az összes résztvevő babát tekintve 0,391 volt; az inaktív anyák gyermekeinél (290 baba) volt a legalacsonyabb az átlag (0,387), a nagyon aktív anyák gyermekeinél (299 baba) pedig a legmagasabb (0,394), ami nem egy statisztikailag szignifikáns különbség.
A kutatók a vizsgálat során figyelembe vették az anyák életkorát, végzettségét, a terhesség előtti testtömeg-indexet, a terhesség alatti nikotin bevitelt, illetve azt is, ha az anya korábban szült, továbbá az asztmát és más, allergiával kapcsolatos betegségeket.
A kutatók nem találtak szignifikáns, folyamatos növekedést a tPTEF/tE méréseknél az inaktív anyák gyermekeitől a nagyon aktív anyák gyermekeiig. Azonban úgy találták, hogy az inaktív anyák babáinál nagyobb valószínűséggel volt a tPTEF/tE 0,25 alatti az aktív anyák gyermekeihez képest, ami statisztikailag szignifikáns, és ami alacsony tüdőfunkciót jelez.
“Bár nincs egyértelmű definíció az ‘alacsony’ tüdőfunkcióra, a saját csoportunkból származó tanulmányok azt találták, hogy azok a csecsemők, akiknél röviddel a születés után a tPTEF/tE mértéke kevesebb, mint 0,20, nagyobb valószínűséggel voltak asztmásak. Továbbá a csoport tüdőfunkció szerinti alsó 50 százalékába tartozó gyerekek nagyobb valószínűséggel szenvedtek asztmában 10 éves korukban – tette hozzá Dr. Gudmundsdottir -, és a kórtörténetükben is szerepelt asztma.”
A kutatók követni fogják a résztvevő gyermekeknél a tüdőfunkció fejlődését, és azt, hogyan kapcsolódik ez légzőszervi betegségek, például az asztma kialakulásához.
Forrás: medicalxpress.com
Kapcsolódó cikkek
