Gyerek

Legidősebb vagy egyke? Ezekre a mentális betegségekre hajlamosabbak az elsőszülöttek

Az elsőszülött és az egyke gyerekek nagyobb eséllyel küzdhetnek szorongással és depresszióval egy friss kutatás szerint. Mutatjuk, mit találtak a szakértők, és mit tehetnek a szülők.
2026. Október 30.
  • Egy 2024-es kutatás szerint az elsőszülött és az egyke gyerekek körében gyakoribb lehet a szorongás és a depresszió.
  • A szakemberek szerint ebben szerepet játszhatnak a magas szülői elvárások, a perfekcionizmus és a fokozott felelősségérzet.
  • A születési sorrend növelheti bizonyos kockázatok esélyét, de nem határozza meg a gyermek jövőjét.
Az egykék és az elsőszülöttek hajlamosabbak a depresszióra

Az egykék és az elsőszülöttek hajlamosabbak a depresszióra (Forrás: Getty Images)

Ezekre a mentális betegségekre hajlamosabbak az elsőszülöttek és az egykék

Az elsőszülötteket gyakran tartják céltudatosnak, felelősségteljesnek és kiemelkedően teljesítő gyerekeknek. Az egykékre pedig sokszor az önállóság és a magabiztosság jellemző. Ezek a tulajdonságok első hallásra egyértelmű előnynek tűnnek, egy friss kutatás azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy árnyoldalaik is lehetnek.

A kutatók szerint az elsőszülött és az egyke gyermekek nagyobb eséllyel tapasztalhatnak szorongást és depressziót, mint a később született testvéreik.

Milyen mentális problémák gyakoribbak náluk?

Az Epic Research 2024-ben publikált vizsgálata 182 477 nyolcéves gyermek egészségügyi adatait elemezte. Az eredmények szerint az elsőszülöttek körében 48 százalékkal nagyobb volt a szorongás, és 35 százalékkal magasabb a depresszió diagnózisának valószínűsége a később született testvérekhez képest.

Az egykék esetében is hasonló mintázat rajzolódott ki: náluk 42 százalékkal nagyobb eséllyel jelentkezett szorongás, míg a depresszió kockázata 38 százalékkal volt magasabb, mint a testvérekkel rendelkező gyermekeknél.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek statisztikai összefüggések, vagyis nem azt jelentik, hogy minden elsőszülött vagy egyke mentális nehézségekkel fog küzdeni.

Mi állhat a háttérben?

A szakemberek szerint több tényező együtt alakíthatja a kockázatokat.

Az elsőszülöttek gyakran a szülők legmagasabb elvárásaival találkoznak. Ők azok, akiknél a szülők még tapasztalatlanok, ezért természetes módon több bizonytalanságot és aggodalmat élhetnek meg. Ezek a szorongások pedig hatással lehetnek a gyermekre is.

Emellett sok elsőszülöttre már kisgyermekként nagyobb felelősség hárul. Különösen igaz lehet ez a lányokra. Az úgynevezett „legidősebb lány szindróma” ugyan nem hivatalos pszichológiai diagnózis, mégis sok családban megfigyelhető jelenség: a legidősebb lány gyakran segít a fiatalabb testvérek körül, közvetít a családtagok között, és mintagyerekként próbál helytállni.

Bár ezek a szerepek fejleszthetik a vezetői készségeket és az empátiát, hosszú távon fokozhatják a stresszt és a lelki terhelést. Az egykék esetében a szakemberek úgy vélik, hogy a szülői figyelem és elvárások teljes egészében egyetlen gyermekre összpontosulhatnak. Ez elősegítheti a teljesítményorientált gondolkodást és a perfekcionizmust, amelyek bizonyos helyzetekben növelhetik a szorongás kockázatát.

Jó hír: a születési sorrend nem pecsételi meg a sorsot

A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a születési sorrend csupán egy lehetséges kockázati tényező. Nem határozza meg a gyermek személyiségét, mentális egészségét vagy jövőjét. A családi légkör, a szülői támogatás, a biztonságos kötődés és az érzelmekről való nyílt kommunikáció sokkal nagyobb szerepet játszanak a lelki jóllét alakulásában.

Mit tehetnek a szülők?

  • Ne a tökéletességet várják el.
  • Fontos, hogy a gyerek megtapasztalja: a hibázás a tanulás természetes része, és nem a szeretet feltétele.
  • Legyen ideje csak gyereknek lenni.
  • Az elsőszülöttekre gyakran kerül plusz felelősség. Érdemes figyelni arra, hogy ne váljanak „kis felnőtté”, és ne érezzék magukat felelősnek a testvérekért vagy a család működéséért.
  • Támogassák a kapcsolatépítést.
  • A barátságok, közösségi programok és csapatsportok segíthetnek csökkenteni az elszigeteltség érzését és erősíthetik az érzelmi biztonságot.
  • Beszélgessenek az érzésekről.
  • Ha a gyermek tudja, hogy aggodalmairól, félelmeiről vagy szomorúságáról ítélkezés nélkül beszélhet, könnyebben kér segítséget, amikor szüksége van rá.
  • Kérjenek szakmai támogatást, ha szükséges.
  • Tartós szorongás, lehangoltság vagy viselkedésbeli változások esetén érdemes gyermekpszichológus segítségét kérni.

A kutatás tehát nem okot ad az aggodalomra, hanem lehetőséget a tudatosságra. Ha tisztában vagyunk az elsőszülöttek és az egykék esetleges terheivel, könnyebben teremthetünk olyan családi környezetet, amelyben a gyermeknek nem kell tökéletesnek lennie ahhoz, hogy biztonságban és szeretve érezze magát.

Kapcsolódó cikk
testvérféltékenység, elsőszülött szindróma
testvérféltékenység
Lehet, hogy rosszul kezeled a testvérféltékenységet: a „nagyobb és okosabb vagy” ezért ártalmas

Nehéz a nagyobb testvérnek megküzdeni az érzéseivel - Fotó: getty Images

Ajánlott videó