Mi lehet az oka, hogy az embereknél az édesanyáknak sokkal nehezebb szülniük, mint evolúciós unokatestvéreinknek, a csimpánzoknak és a makákóknak? “Ez a kérdés valójában kettős” – idézi Naoki Morimotot, a Kiotói Egyetem kutatóját a sciencedaily.com. “Ami a nőknél szintén megnehezíti a szülést, az a viszonylag keskeny medence.”
Morimoto csapata a női emberi csontváz anatómiájának két központi részét fedezte fel, amelyek a szülésevolúcióját tekintve figyelmet érdemelnek.
Az egyik az, hogy először is az emberi vállak növekedése lelassul, közvetlenül a születés előtt, majd felgyorsul utána; továbbá ez a jelenség csökkenti a szülés közbeni vállelakadás problémáját, amely esetében a vállak akadályozzák a magzat biztonságos áthaladását a szülőcsatornán.
“Fontos megjegyezni, hogy ez a második pont kiegyenlíti a széles vállak és a keskeny szülőcsatorna összeférhetetlenségét. A vállak ‘intelligens’ módosulást mutatnak a magzati fejlődésben” – mutat rá Mikaze Kawada, vezető szerző, PhD jelölt.
Ami az emberi csontvázat “emberivé” teszi a fej és a vállak tekintetében, az a méretarányosság a medencével. A nagymértékben fejlett agyunk nagyobb fejet is eredményezett, a széles vállunk magyarázata pedig a két lábon járás miatti stabilitás és a tárgyak messzire hajításának képessége. Másrészt a medence mérete csökkent, hogy hatékonyabb legyen a gyaloglás, mivel őseink egyre távolabb és egyre gyakrabban sétáltak.
Morimoto és csapata CT (komputertomográfia) használatával ábrázolta az emberek, a csimpánzok és a japán makákók kulcscsontjának keresztmetszetét a magzattól a felnőttkori mintákig. A csapat ezután vizsgálta a vállszélesség és a születési kockázat közötti összefüggéseket az ember és a két másik főemlős között.
A csimpánzoknak arányosan nagy válla van, a makákókhoz hasonlóan azonban kevesebb a vállhoz kapcsolódó születési szövődmény. Mivel a csimpánzok ritkábban mozognak két lábon, a medencéjük – és így a szülőcsatornájuk is – nagyobb, mint az embereké.
- Kapcsolódó: Így dolgozik a tested a szülés alatt
“Azt feltételezzük, hogy az őseink medencéjéhez képest széles vállak a keskenyebb medencével egy időben jelentek meg, amikor teljesen kétlábúvá váltunk, de még azelőtt, hogy az agy a mai méretére fejlődött volna” – teszi hozzá Morimoto.
Kapcsolódó cikkek
