A legújabb pszichológiai kutatások szerint az apává válás lélektani értelemben legalább olyan nehéz „munka”, mint anyává érlelődni.
Abban a pillanatban, amikor bekopogtat a gyerek, és a nő felmutatja a két árulkodó csíkot a terhességi teszten, a férfilélek eddig érintetlen rétegei bolydulnak fel. Számtalan ok lehet ilyenkor a kétségbeesésre, ezek többsége női gondolkodással szinte felfoghatatlan. A neveltetés és a társadalmi elvárások különben sem támogatják, hogy a férfiak az érzelmeikről beszéljenek, hogy is tennék, ha félelmeik nagy része önmaguk számára is elfogadhatatlan, de legalábbis nem szalonképes. Lássuk, melyek ezek.
Nem fognak annyira szeretni
A férfiak nagy része igenis szereti a kényeztetést. Mostantól nem őt kényeztetik, a kismama máris többet foglalkozik önmagával és a magzattal, mint vele. Mi lesz, ha a pici megszületik?
Ki ez a nő itt?
Szinte csak a babával foglalkozik, szíre-szóra sírva fakad, türelmetlen, folyton eszik vagy alszik. Mivel a férfiak nem élik át a testi változásokat, nehezen értik meg, hogy mindezt valóban „csak” a terhesség váltja ki a nőből, átmeneti jelenség, a helyzet sokat javul szülés után.
Anyagi csőd várható…
Ez a félelem majdhogynem független a család anyagi helyzetétől. A családfenntartó felelősségét akkor is magáénak érzi, ha a felesége dolgozik, jól keres, és a baba születése után hamar újra munkába akar állni.
Örökre a feleségéhez lesz láncolva
Gyerek nélkül még meggondolhatja magát az ember, ha úgy érzi, nem jól választott párt, vagy az évek során nem sikerült igazán összecsiszolódniuk. Ha itt a baba, el lehet ugyan válni, de a szülőségből nem lehet kiszállni soha.
Valami baj lesz
Fél, hogy a felesége belehal a szülésbe, a gyerek meghal vagy fogyatékos lesz. Tudjuk, hogy manapság már nem igazán reális ez a félelem, de akkor is ott gyökerezik a lelkekben.
Nem lesz jó apa
Ha a saját apja jó apa volt, attól félhet, hogy ő maga a nyomába sem érhet. Ha rossz apa mellett nőtt fel, félelmetes lehet, hogy nem szabad ugyanazokat a hibákat elkövetnie.
Mi lesz a szexszel?
Ha végignézi a szülést, lesz-e kedve valaha is nőként magához vonni a feleségét? Ráadásul a mellén is osztoznia kell majd az új családtaggal! Lesz egyáltalán idejük egymásra?
Hogyan segíthetünk?
Elsősorban azt érdemes szem előtt tartani, hogy a férfi nem nemtörődömségből vagy lustaságból tartja távol magát bizonyos fokig a babás, szüléses, pelenkás, szoptatásos programoktól, filmektől, szakirodalomtól. Neki nem mocorog a hasában a baba, és nincs birtokában az a biológiai hajtóerő, ami a véres, kakis, pisis dolgok gyomorforgató voltát elsöpörné.
A legújabb vizsgálatok szerint az „apai ösztön” valójában akkor jelentkezik, amikor a férfi kezébe kapja a saját kisbabáját. Meglepő, de az ő szervezetében is dolgozni kezd ilyenkor az amúgy a szülés, szoptatás során felszabaduló oxitocin hormon, amely mindkét nem esetében erősíti a szeretetet, a kötődést. Bátran számíthatsz arra, hogy abból a férfiből is jó apa lesz, aki nem szuszogta végig veled lelkesen a terhestornákat.
Türelem! Érdemes olyan alkalmakat teremteni már a terhesség alatt is a számára, amikor kicsit kivonulhat a mindennapok mókuskerekéből. Keressétek a lehetőséget, hogy máshogy legyetek együtt. Ez lehet sport, kirándulás, játék, kellemes baráti beszélgetés, apatársakkal való találkozás (!), gyertyafényes vacsora, valamilyen művészeti élmény, mozi, színház – minden, ami lehetőséget kínál arra, hogy megtörténhessen a lelki átrendeződés. A fő szabály, hogy semmi sem kötelező!
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
