Egy 2019-es magyarországi vizsgálat szerint a 9-10. évfolyamos gyerekek közel ötöde (18,7 százalék) kipróbált már életében valamilyen tiltott szert. Az Eufória című sorozatból pedig, ami keresetlen nyíltsággal mutatja be a tinédzserek drogfogyasztási szokásait és a kábítószer-függőséget, az is kiderül, hogy ez a generáció épp oly könnyedséggel gyújt rá egy spanglira, mint ahogy kibont egy üdítős dobozt.
A drogprevenció egyik legfontosabb helyszíne maga a család, fontos tehát, hogy szülőként ismerjük a drogfüggőséget okozó szereket, képben legyünk a droghasználattal együtt járó veszélyekkel, azok következményeivel; és időben felfedezzük azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy gyermekünk kipróbált valamilyen szert.
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy gyermekünk drogot fogyaszt?
Szokatlan tárgyak, használati eszközök a gyermek környezetében (szobájában, ruházatán, zsebeiben)
• égetett alufóliadarabok
• égetett kiskanalak
• simítózáras műanyag tasakok
• tükrök, üveglapok (szermaradványokkal)
• összesodort papírdarabok
• ismeretlen porok, tabletták, növényi törmelékek
• injekciós tű
• tű
• rövidre vágott szívószál
• a cigarettasodrás kellékei (hosszú vékony cigarettapapír, keménypapírból tekert csigák, cigarettapapír helyettesítők)
• pipák (üveg, fa, fém, kő és kerámia, bong)
• félbetört, elcsavart végű cigaretták
• csipeszek
• üdítő vagy sörös dobozok levágott alja
• konzervdobozok
• félbevágott műanyag palackok
• füstölő, parfüm, légfrissítő használata
Testi-szomatikus tünetek
• vörös szemfehérje (ezzel együtt megnövekedett szemcsepphasználat)
• karikás szem
• a pupilla változásai (túl tág vagy tűhegynyi)
• hideg/meleg verejtékezés váltakozása
• orrfolyás, orrszárazság, orrdugulás (amit nem allergia vagy megfázás okoz)
• gyakori orrvérzés
• jelentős étvágytalanság
• nagymértékű fáradékonyság, aluszékonyság
• hirtelen fogyás vagy súlygyarapodás
• hamuszínű bőr, sápadtság
• gyakori hányás vagy hasmenés
• horzsolások, zúzódások a testszerte
• tűhasználat nyomai (karon, lábakon, lábfejen)
• korom az ujjakon, ajkak környékén
• sebek, foltok a száj környékén
• indokolatlan remegés
• füstszag vagy más szokatlan szag a leheleten vagy a ruhákon
Pszichés és magatartás-változások
• megváltozik a kapcsolata a családtagokkal vagy a barátokkal
• a korábbi céljai, hobbijai, barátai, tanulmányi eredményei nem érdeklik
• követhetetlen az időbeosztása, eltűnik hosszú időre
• késések, hiányzások az iskolából
• az iskolával kapcsolatos információkat elhallgatja
• bizarr, a helyzethez nem illő viselkedésformákat mutat (pl. hisztérikus reakciók)
• agitált, izgatott vagy „besztondult” állapot (a külvilág ingereire teljesen közömbös lesz, magába zártan üldögél vagy fekszik)
• ingerlékenység
• indokolatlan kedélyváltozás
• agresszió
• füllentés, hazugságok, folyamatos hárítás és kifogások
• ügyetlenség és koordinációs problémák (pl. gyakran megbotlik, nekimegy a bútoroknak, feldönti a tárgyakat)
• koncentrációs zavarok
• részegséghez vagy másnapossághoz hasonló tünetek (alkoholos lehelet nélkül)
• személyes higiéniáját elhanyagolja
• új barátok jelennek meg a környezetében, akiket titkol
• gyanús és sűrű telefonhívások
• kerüli a szemkontaktust, zárkózott lesz
• elmosódott vagy nagyon gyors beszéd
• pénzzel kapcsolatos gondjai adódnak (a zsebpénzzel nem tud elszámolni; pénz vagy értékes tárgyak, eszközök tűnnek el a lakásból, és ezekre nem tud magyarázatot adni)
Mit tegyek szülőként, ha arra gyanakszom, hogy gyermekem droghasználó lett?
Ha arra gyanakszunk, hogy gyermekünk droghasználóvá vált, akkor azonnal segítségre van szüksége!
A struccpolitika, az időhúzás, a vádaskodás és a gyermek letámadása, valamint szidalmazása ebben a helyzetben nem célravezető.
Őszinte, feltáró beszélgetésekkel lehetőséget adhatunk arra, hogy érzéseit, titkait elmondhassa nekünk, mi pedig szülőként biztosítsuk arról, hogy a legnagyobb bajban, minden nehézség közepette is vele vagyunk, segítünk kiutat találni neki a függőségből, amelynek következményeivel valószínűleg ő maga sincs teljesen tisztában.
Rácz József, orvos, pszichiáter (a Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány alapítója) tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a drogot fogyasztó általában sokáig tagadja, hogy drogozik (még önmaga előtt is), így a gyermek is igyekszik majd megnyugtatni a szülőket arról, hogy csak „kipróbálta” vagy csak „néha használja” ezeket a szereket. Emiatt jellemzően csak több beszélgetés után derül fény az igazságra.
Ehhez a feltáráshoz azonban megbízható, őszinte és kölcsönös bizalmon alapuló szülő-gyerek kapcsolatra van szükség, hiszen enélkül véget nem érő titkolózás és hiábavaló játszmák sorozata veszi kezdetét.
Felhasznált szakirodalom:
Dr. Zolnay Júlia – Addikt zavarok és kezelésük háziorvosi szemmel
Drogprevenciosalapitvany
Magyar Gyermekorvos Társaság
Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács
drugfree.org
Forrás: Gyerekszoba
Kapcsolódó cikkek
