Egy új kutatás szerint, ha megadják a gyerekeknek a választási lehetőséget abban, hogy megosszák-e játékaikat másokkal, a jövőben nagyobb eséllyel adják oda játékaikat társaiknak.
Nadia Chernyak és Tamar Kushnir, a Cornell Egyetem kutatói a Psychological Science szaklapban publikált írásukban kimutatták, hogy ha nehéz választás lehetősége elé állítják a gyerekeket, attól kedvezőbb fényben látják önmagukat. Ha olyan emberként látják magukat, akik szeretik megosztani saját tulajdonukat másokkal, attól nagyobb valószínűséggel viselkednek proszociális módon a későbbiekben.
A korábbi kutatások azt mutatták, hogy a játékaik megosztásáért adott jutalom visszafelé sülhet el. A gyerekek olyan embernek látják magukat, akik nem szívesen osztják meg tárgyaikat másokkal, mivel ehhez jutalmazásra volt szükség. Mivel nem tekintik magukat “megosztónak”, a jövőben kisebb eséllyel osztják meg játékaikat.
Kísérletükben a kutatók 3-5 éves gyerekeknek mutatták be Doggie-t, a szomorú kutyát. A gyerekek egy részét nehéz választás elé állították: megoszthatták egy értékes matricájukat vele, vagy megtarthatták a matricát maguknak. A második csoportba tartozó gyerekeket könnyű választás elé állították a megosztás és a matrica elajándékozása között, a harmadik csoport tagjaitól pedig megkövetelték, hogy megosszák matricájukat.
Később a gyerekeket egy másik szomorú kutyának, Ellie-nek mutatták be. Ezúttal választhattak hány darab matricát osztanak meg vele három közül. Azok, akik Doggie-val nehéz választás előtt álltak, több matricát osztottak meg Ellie-vel. A másik két csoportba tartozó gyerekek viszont kevesebb matricát osztottak meg Ellie-vel.
“Miután a gyerekek nehéz döntést hoztak arról, hogy lemondjanak-e valamiről mások kedvéért, a későbbiekben nagylelkűbben, nem pedig irigyebben viselkedtek” – összegezte Chernyak.
Babaszoba: Az önzetlenséget mint annyi minden mást is, a gyerek a körülötte lévő mintákon keresztül sajátítja el. Ha csak a szavak szintjén jelenik meg a szülők oldaláról egyfajta elvárásként, de ők maguk nem viselkednek önzetlenül a mindennapok során, akkor csak üres frázis marad és semmilyen súllyal nem bír. A szidás, büntetés, jutalmazás ebben az esetben sem célravezető hosszútávon, hiszen nem az önzetlenségéért magáért (a jót cselekedtem érzéséért), hanem a szülői reakcióért lesz önző vagy éppen önzetlen a gyerek, belső motiváció és meggyőződés nélkül.
Kapcsolódó cikkeink:
– Már háromévesen tudunk osztozni
Forrás: Medipress
Kapcsolódó cikkek
