Ilyen esetben sokan döntenek a tápszeres kiegészítés vagy a hozzátáplálás megkezdése mellett.
Az, hogy a baba alvási mintázata idővel változik, teljesen természetes jelenség. Ahogy a baba nő, számos változás következik be a fejlődésében, úgy mint megjelennek a nagymozgások (hasról hátra gurulás és fordítva, kúszás), ezzel nagyjából egy időben megkezdődhet a fogzás és a velejáró kellemetlen tünetek. A szoptatásról sokszor elvonja a figyelmét a felfedezésre váró világ. Ebből az következik, hogy mind az alvási szokásai, mind a szoptatási rutinok változhatnak, noha, nem minden kisbabánál történik ez meg.
Négy és hat hónapos kor közé tehető ez a változás: a baba nyűgösebb, többször ébred éjjel, nehezebben szopik vagy épp ellenkezőleg sokkal többször kívánkozik mellre. Ennek oka a fogzásban keresendő, ami nyugtalansággal, kellemetlenséggel, akár fájdalommal is járhat.
Felmerülhet a kérdés, hogyha a baba többször szopik, akkor miért nem hízik ugyanolyan ütemben, mint addig. Kevesebbet fog hízni akkor, ha már megduplázta születési súlyát és akkor is, ha már ott tart a mozgásfejlődésben, hogy sokkal többet tud mozogni. Lehetséges, hogy a hossza nő sokkal erőteljesebben és nem a súlya.
Mindezek tudatában és az összes, a babára jellemző viselkedést (fogzás, nagymozgás), illetve állapotának egyéb jellemzőit (egészséges bőrszín, megfelelő mennyiségű kakis és pisis pelenka, hosszanti, fejkörtérfogat növekedés) figyelembe véve nem nagyon valószínű, hogy nem jut elég anyatejhez, és tápszerre, vagy korábbra időzített hozzátáplálásra lenne szükség. Ne feledjük, ha nem korlátozzuk a szoptatások számát és annak időtartamát, akkor éppen annyi tej termelődik, amennyire a babának szüksége van illetve, hogy az egyetlen állandó dolog a kisbabás létben, maga a változás.
Kép: Getty Images
Forrás: lll.hu
Kapcsolódó cikkek
