Örvendetes, hogy egyre szélesebb körben terjednek el az egészséges táplálkozással kapcsolatos információk annak érdekében, hogy visszaszoruljon a gyermekkori elhízás mértéke, akad azonban egy olyan szülői tábor, ami ennek épp az ellenekezője miatt emészti magát. Az ő gyerekeik hallani sem akarnak az evésről vagy bizonyos ételek elfogyasztásáról, ami egy bizonyos idő után a testsúlyukat is befolyásolja.
Nehéz, de fontos megállni, hogy ne tedd ezeket
Az uppa.it olasz online magazin gyermekorvosa mindenekelőtt arra hívja fel a kétségbeesett szülők figyelmét, hogy az erőltetés, az érzelmi zsarolás és a fenyegetőzés soha nem vezetnek eredményre a válogatós gyereknél. Az olyan mondatok, mint a „Na, edd meg szépen, csak miattad főztem!”, az „Addig fel nem állsz az asztaltól, míg mindent meg nem ettél!” vagy a „Legalább két kanálkával egyél belőle!” szinte mindig az ellenkezőjét érik el annak, amit a szülők szeretnének.
A felnőttek nyomásgyakorlása mindenképpen kerülendő, ugyanis nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a válogatós gyermek külső kényszer hatására egyen, ne pedig azért, mert megéhezett vagy megkívánt valamit. Komoly következményei lehetnek a későbbiekben annak, ha a család legkisebb tagjait olyan dolgok veszik rá az evésre, mint a felszabadulás zálogává vált üres tányér, a szülők felé irányuló megfelelési kényszer vagy egy kiadós evésért beígért jutalom.
A fenyegetés, a büntetés vagy az ajándékok kilátásba helyezése nemcsak a gyerekek ételekhez való viszonyát viheti el rossz irányba, hanem a szülő-gyermek kapcsolatnak sem tesz jót.
Mikor érdemes bevonni a gyerekorvost vagy a védőnőt?
A szülők nagy része kétségbeesésében folyamodik a fenti módszerekhez, főleg akkor, amikor már különösen reményvesztettnek érzi magát. A félelem, hogy a gyermek nem eszik eleget, és emiatt tápanyaghiány, netán alultápláltság alakulhat ki nála, az esetek túlnyomó részében alaptalan, a biztonság kedvéért azonban érdemes megemlíteni a gyermekorvosnak vagy a védőnőnek.
A hozzáértők a részletesebb kikérdezést és néhány fájdalommentes vizsgálatot követően eldönthetik, hogy megalapozottak-e a szülők félelmei, és szükség esetén utánajárnak annak, mi állhat az elutasítás hátterében.
A teljesen normál fejlődésű gyermekek életében is adódhatnak olyan időszakok, amelyekben ellenállnak az új ételek megkóstolásának és csak néhány régebbről is ismert ételt fogást fogadnak el, vagy a szülő számára ijesztően kis mennyiséget hajlandóak enni. Emiatt hangozhatnak ilyen, és ehhez hasonló mondatok:
- „Nem értem! 2 éves koráig bármit megevett, amit elé tettünk, most pedig hallani sem akar a zöldségekről!”
- „Azt főztem, ami eddig a kedvence volt, most viszont egy falatot sem eszik belőle!”
- „Fogalmam sincs, mit tegyek, a gyerek csak üres tésztát hajlandó enni, semmi mást!”
Ami segít átvészelni ezt az időszakot
Hiába nehéz, mindenképpen próbáljuk megőrizni a nyugalmunkat! A válogatást vagy az étvágytalanságot ne vegyük személyes provokációnak és semmiképp se gondoljunk ezekre úgy, mintha a gyerek a türelmünket akarná próbára tenni!
Egyes tanulmányok szerint a gyerekek többségének körülbelül 15 találkozásra van szüksége egy étellel ahhoz, hogy ha nem nyerte el a tetszését első látásra, megbarátkozzon vele és legalább megkóstolja. Vagyis a kitartás is kulcsfontosságú a nyugalom megőrzése mellett!
Azzal, hogy a különféle fogásokba belecsempésszük az elutasított összetevőket, tulajdonképpen becsapjuk a gyereket, ha pedig erre fény derül, meginoghat a köztünk lévő bizalom. Biztos megéri ezt kockára tenni pár szem zöldborsó miatt?
(Fotó: Getty Images)
Forrás: www.uppa.it