Lehet túl egészségesen táplálni egy kisgyermeket?

Lehet túl egészségesen táplálni egy kisgyermeket? (fotó: Europress)

Ne érezd magad rosszul egy percig se, ha totyogódat nem szuperegészséges quinoa- vagy amarántkásával eteted mindennap, és akkor se, ha nem mindig teljes kiőrlésű, házi sütésű pékárut adsz neki majszolni, illetve ha a csirkebőrt is rajta hagyod a combon, amit ebédre készítesz neki. Hogy miért?

Mert a túlságosan egészséges étkezéseket megsínyli gyermeked szervezete: az angol csak “muesli belt malnutrition”-nek nevezi a jelenséget, amikor a kicsik éppen a szülők extratudatosságának köszönhetően már-már alultápláltak, mert nem jutnak elég zsírhoz, szénhidráthoz és alapvető vitaminokhoz, ásványi anyagokhoz.

Hogy is lehetne ez másként, ha egy gyerek állandóan a felnőtteknek kitalált táplálkozási alapelvek, netán hóbortok szerint étkezik? Eláruljuk, a legnagyobb jó szándék mellett is akadályozhatjuk a fejlődésüket – akár egészségesnek vélt étrend mellett. Zongorázzuk végig a legfőbb hibalehetőségeket!

Csak zöldség?

Nem ritka, hogy a szoptatás befejeztével, a hozzátáplálás során túlsúlyba kerülnek a zöldségek és a gyümölcsök a kicsi étrendjében, ám ezzel sajnos nemegyszer melléfognak az anyukák.

Egy brit táplálkozástudományi szakember, Jackie Stordy például egy kutatása során azzal szembesült, hogy a három hónapos és egyéves kor közötti gyerekek gyakorlatilag “éheznek“, mert az édesanyák 80 százaléka a zöldség- és gyümölcspépek és -pürék, illetve az alacsony zsírtartalmú joghurtok világában képzeli el az ideális étkezést, kiszorítva ezzel a többi, klasszikusnak mondható alapanyagot. De mit takar itt az “éhezés”? Azt, hogy a szülők abban a hitben kanalazzák a kicsik szájába a felsoroltakat, hogy nekik éppen erre van szükségük egyéves koruk előtt. A valóság azonban másképp fest.

“Habár a felnőttek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy érdemes a rostbevitelre helyezni a hangsúlyt az étkezések során, ugyanezt a bölcsességet kár a gyerekeknél szem előtt tartani. A túl sok rost ugyanis idő előtt eltelítheti őket, azaz már akkor jóllakottnak érzik magukat, amikor még nem is ettek eleget. Ezzel nem csak az a gond, hogy nem jutnak hozzá a növekedéshez szükséges kalóriamennyiséghez, de még a vas és a kalcium felszívódása is nehézkessé válhat. Ördögi az összefüggés, ugye?

Ha kevés a rost, jön az anyukák rémálma, a székrekedéses küzdelmek, ha viszont túlzásokba esünk, számolnunk kell az anémiával (vérszegénységgel), mellette pedig a puffadásos panaszokkal” – magyarázza Bajor Zsuzsanna dietetikus, aki felhívja a figyelmet arra is, hogy nem kell félni a rostoktól, odafigyeléssel viszont testtömeg-kilogrammonként maximum 0,5 g mennyiséget kell biztosítani belőlük. Ez megfelel nagyjából két alma, 20 dkg sárgarépa vagy két-három evőkanál zabpehely rostmennyiségének.

Ami a felnőttnek jó, az a gyereknek nem

Hasonló a helyzet a szénhidrátokkal és a zsírokkal is: míg felnőttként a pékáruk, tésztafélék fogyasztását érdemes visszafognunk a mindennapokban, csökkentenünk a zsírbevitelt, ha nagyon egészségesek szeretnénk maradni, addig a gyermekek esetében nem szabad elfelejteni, hogy a bevitt tápanyagok tetemes százalékát éppen a szénhidrátoknak és a zsíroknak kell kitenniük.

“A szénhidrátok csoportjába tartoznak egyrészt a gyümölcsök és a zöldségek, melyek a hozzátáplálás megkezdésének a bázisát szolgálják a szoptatás mellett, másrészt viszont ne feledkezzünk el a keményítőtartalmú alapanyagokról se, így a burgonyáról, a gabonakásákról, cereáliákról! Könnyen hasznosuló, jól emészthető vitamin- és ásványianyag-források – magnézium, vas, kalcium, cink -, melyek energiát biztosítanak a gyors ütemű növekedéshez.

A gabonák ráadásul szénhidrát-, fehérje- és rostforrások is” – mondja a szakember kérdésünkre, így válaszából az is rögtön kiderül, nem kell örökké teljes kiőrlésű kenyérrel kínálni gyermekünket, vagy félni a rizstől, krumplitól, mint az ördögtől, mert az energia biztosítására mégis ezek a lehető legjobbak.

Vagy adunk nekik, vagy nem fejlődnek rendesen

És mi a helyzet a húsokkal? Gondoljunk mindig arra, hogy a gyermekeknek jóval abból is többre van szükségük, mint hinnénk! Azok a szülők ráadásul, akik óvják, védik gyermeküket a hústól, vagy csak a legzsírszegényebb fajtákat teszik az asztalra, gyermekük egészséges növekedését veszélyeztethetik.

“Az állati fehérjék és azok építőelemei, az aminosavak a kis szervezet sejtjeinek felépítéséhez szükségesek, másrészt fontos forrásai a vasnak és a B12-vitaminnak. Hiányuk a növekedés ütemének lassítása mellett rontja az immunrendszer és a hormonrendszer működését, vészes vérszegénységet okozhat, és idegrendszeri elváltozások is felléphetnek” – magyarázza szakértőnk.

Kínos és vitatott kérdéskör a tej és a tejtermékek bevezetése. A jelenlegi ajánlások szerint ez utóbbiakat nyolc hónapos kortól már javasolt adni, míg a tehéntejet (és egyéb állati tejeket) érdemesebb csak egyéves kor után megismertetni velük. “Ha túl korán elkezdjük az idegen fehérjék – nem az anyatej, hanem az állati fehérjék, abból is főként a tehéntej – beépítését, növeljük a laktózérzékenység és az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát” – magyarázza Bajor Zsuzsanna.

Felvetődik, hogy az egészségtudatosság jegyében mennyire tesz egy anyuka jót azzal, ha mindenből a zsírszegény típust választja gyermeke esetében is. Itt is leginkább a fejlődő szervezettel kapcsolatos “mantra” felől érdemes logikusan végiggondolni a kérdést: megéri-e a csökkentett zsírsavtartalom mellett dönteni, ha ez a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) hasznosulását akadályozhatja?

Hol van az arany középút?

A gyermekek táplálkozásában kerülendő minden szélsőséges irányzat, az ő dolguk a zavartalan, kiegyensúlyozott fejlődés, növekedés, amit a táplálkozási hóbortok maximális kizárásával kell biztosítanunk számukra. A szülők feladata a nélkülözhetetlen tápanyagok bevitele minőségi alapanyagokkal, a hangsúly pedig mindig a természetességen van. Az nem kérdés, hogy a bolti ételek és édességek helyett mindig jobb döntés a házi koszt, és hogy a gyermek igényeihez kell igazítanunk a tápanyagbevitelt. Az egyensúly valahol ott található meg, ahol helyet kap minden: a hús, a halfélék és a szárnyasok ugyanúgy, mint a zöldség, a gyümölcs, a kenyér, a tészta, a rizs és a hüvelyesek is.

Ez is érdekelhet:

Forrás: Kismama magazin