A babák súlygyarapodása nem egyenletes és nem mindenkinél ugyanolyan ütemű
Nincs még egy olyan életkor, amikor a megfelelő táplálásnak, a jó súlygyarapodásnak olyan nagy jelentősége volna, mint az élet első évében. Ez érthető is, hiszen ilyen mértékű növekedésre többé nem kerül sor, hihetetlen iramban fejlődik a test és az értelem is. A szülők ugyanakkor kudarcként élik meg, és csalódottak, ha a gyerek nem akar enni. Másfelől a kisgyerekkori kövérséggel az a baj, hogy gyakran felnőttkori kövérség következik belőle.
Mihez képest?
Terhes anyáknál, szoptató nőknél, gyerekeknél és nagy izomtömegű embereknél a BMI- (testtömegindex-) meghatározás pontatlan eredményt ad. Nagyszámú egészséges gyerek súlyát alapul véve szélső határértékeket állapítottak meg. A felső érték fölötti testsúly esetén kövér gyerekről, az alsó érték alatt pedig kóros soványságról beszélünk. Vagyis:
| Kor | Lány (felső határ) gramm | Lány (alsó határ) gramm | Fiú (felső határ) gramm | Fiú (alsó határ) gramm |
| 1 hónap | 5200 | 3200 | 5500 | 3200 |
| 2 hónap | 6000 | 3800 | 6400 | 4000 |
| 3 hónap | 7000 | 4400 | 7400 | 4800 |
| 4 hónap | 7800 | 4800 | 8000 | 5200 |
| 5 hónap | 8400 | 5200 | 8800 | 5800 |
| 6 hónap | 9000 | 5800 | 9400 | 6200 |
| 10 hónap | 11 400 | 7000 | 11 450 | 7800 |
| 1 év | 12 400 | 7600 | 12 400 | 8400 |
| 2 év | 15 500 | 9000 | 16 000 | 10 500 |
| 3 év | 19 000 | 11 500 | 18 000 | 12 000 |
FONTOS! A táblázat adatait nem szabad mereven értelmezni, hiszen a kor szerinti súlyt erősen befolyásolja a születési súly és az egyéni különbségek.
Átlagos születési súly esetén jó közelítéssel alkalmazható az a szabály, hogy a babák féléves korukra megduplázzák, egyéves korra pedig megháromszorozzák a testtömegüket. Annál viszont, aki ötkilósan születik, más testsúly várható egy hónapos korban, mint azoknál, akik három kilóval kezdtek. Az én három gyerekem 4-5 kiló közötti súllyal jött világra, pár hónap után szinte alig gyarapodtak, és egyévesen már a vékonyak közé tartoztak.Lássuk kicsit részletesebben, legalább mekkora gyarapodást várunk:
– az első hónapban 400 grammot, ezt követően
– 6 hónapos korig heti 150-250 gramm között, vagyis havi 600 gramm felett,
– a második fél évben a gyarapodás üteme lelassul, már csak havi 500 grammal számolhatunk.
Mi várható később?
A születési súlynak semmi köze a későbbi testsúlyhoz. Gyakran találkozhatunk olyan apró és sovány felnőttel, akinek ez 5 kiló fölött volt. Ennek az ellenkezőjére is találhatunk számos példát. Amennyiben a végső testmagasságra és testsúlyra vagyunk kíváncsiak, a gyereket vesszük szemügyre. Kire hasonlít, melyik szülő, nagyszülő alkatát örökölte? Kettő- és hétéves kor között a várható testsúly becslésére egyszerű képletet használhatunk: 2 x évek száma + 8 = kg. Például egy ötévesnél: 2 x 5 + 8= 18 kg.
Az anyatej és a fehérjetartalom
Régóta tartja magát az a hit, hogy a tápszerrel táplált gyerekek jobban gyarapodnak, mint a szoptatott társaik. Ennek sok oka lehet, hiszen tápszerrel sokkal egyszerűbb túltáplálni, mint akkor, mikor a mell szívásával jobban meg kell dolgozni a “betevőért”. Az a kezdetektől világos volt, hogy a tápszerrel táplált babák nem egészségesebbek, hurkásságuk semmiféle előnyt sem jelent a betegségek leküzdésében.Az anyatej alacsony fehérjetartalma viszont az egyik legfontosabb tényező az elhízás, a szívinfarktus és a magas vérnyomás megelőzésében. Nem véletlen, hogy az emlősök közül az ember tejében van a legkevesebb fehérje, ez biztosítja az optimális szükségletet és fejlődést, a legkevésbé megterhelve a veséket.
Melyik hizlal jobban: cukor, zsír, fehérje?
A szervezetünkben zajló bonyolult biokémiai folyamatok eredményeként a táplálékok (cukor, fehérje, zsír) mindegyike két szénatomos (acetil) alapvegyületre bomlik le. Ebből épül fel fölösleg esetén a zsírszövet. Így magyarázható az is, hogy fehérjedús táplálással is el lehet hízni. Természetesen intenzív sportolással ezek a fehérjék az izomszövet felépítésével megelőzhetik a zsírszövet gyarapodását (body building).Mivel a zsírszövet kevésbé mobilizálható, mint a cukor vagy a fehérje, az étrend magas zsírtartalma könnyebben hizlal. Azonban a hizlaló hatás elsősorban az étel kalóriatartalmától függ, és nem a táplálékféleségtől. Időnként hallhatunk olyan speciális fogyasztó ételkombinációról, amelyek a kalóriatartalmuk ellenére nem hizlalnak. Sem ezek, sem a csökkentett energiatartalmú ételek, zsírszegény tejtermékek nem valók kisgyereknek, csecsemőknek.
Ezért hízunk!
A dolog egyszerű: sokat eszünk és keveset mozgunk. A speciális diétáknak, ételkombinációknak lehet fogyasztó hatásuk, de sokkal fontosabb, hogy odafigyeljünk az egészséges összetételre és az adott étel kalóriatartalmára. Ha például a rántott húst nem krumplival, hanem salátával esszük, akkor az kevésbé hizlal, és még kevésbé fog, ha nem rántjuk, hanem grillezzük a húst. Ez így van, de nem azért, mert így csökken a húsban levő táplálék összetevők felszívódása, hanem azért, mert a salátának jóval kisebb a kalóriatartalma.Másfelől újabb ismeretek igazolták, hogy a zsírszövet igen aktívan működő szerv, amely bonyolult neurohormonális szabályozás segítségével vesz részt a szervezet egészének energiaháztartásában. Ennek egyik fontos eleme a zsírsejtek által termelt leptin, amely a központi idegrendszerre hatva szabályozza a táplálékfelvételt.A közelmúltban mutatták ki, hogy a leptin gén genetikai hiánya súlyos elhízáshoz vezet. Ez a génhiba azonban csak nagyon ritka mutáció, és nyilvánvalóan nem ez az oka a tömeges elhízásnak. A genetikai tényezők sokféle egyéb úton is “segítik” a táplálék raktározását a zsírszövetben, de fő felelősnek környezeti tényezőket tekintünk: a kövér szülők gyerekei elsősorban azért kövérek, mert otthonukban, gyerekként a sokat evő, de keveset mozgó szüleiket látják, és a család étrendje is nagyon gyakran egészségtelen, hizlaló!Kapcsolódó cikkeink testsúly témában:
Forrás: Kismama magazin
Kapcsolódó cikkek
