A babák hozzátáplálásáról szóló sorozatunkban sorra vesszük, melyik ételt, mikor lehet és érdemes a baba étrendjébe beilleszteni, adunk jó tanácsokat azzal kapcsolatban, hogyan érdemes csinálni és persze tapasztalt anyukák történeteit is megosztjuk.
Kismamák történetei a hozzátáplálás hónapjairól és arról, hogy miért is nem szabad elkeseredni, ha nem megy minden úgy, ahogy a könyvekben le van írva.
„Azt láttam egy ismerősnél, hogy amikor a 8 hónapos kicsinek főzelékformában készítette a zöldséget, akkor már liszttel meg tejföllel sűrítette, mindezt úgy, hogy a gyerek még nem volt egy éves, nem kapott tejterméket és gluténtartalmú dolgokat is módjával” – meséli Lilla, aki éppen várandós volt, amikor egy közelben lakó kismamánál vendégeskedve ebbe a jelenetbe botlott.
Fontos, hogy a megszokott rutint ne vigyük át a gyerek ételeinek készítésébe, legyünk figyelemmel arra, melyek azok az ételek, alapanyagok, amelyeket már megismertettünk a szervezetével és csak ezekből kapjon. Vagyis – Lilla történetét alapul véve – a baba hozzátáplálásának idején szorítkozzunk a zöldségre, majd idővel a húsra, ha például főzeléket készítünk, ne tegyünk hozzá tejterméket, amíg a gyereknél nem jutottunk abba a stádiumba, hogy már ilyet is ehet, ugyanez igaz a lisztfélékre is. Ha sűríteni szeretnénk a főzelékeket, adjunk hozzá krumplit.
„Voltak ételek, amelyekről azt gondoltam, nagyon egészséges, nélkülözhetetlen a gyerek fejlődéséhez. Nem akartam elfogadni, hogy a fiam elutasítja. Bevallom, beleestem abba a hibába, hogy elhittem, ha elég sokszor adom neki, akkor biztosan megszereti. Ennek eredményeképpen ma egyáltalán nem eszik például brokkolit, de bízom benne, hogy egyszer talán majd átfordul nála” – meséli Marcsi, aki a második gyereknél már türelmesebb és belátóbb volt.
Időbe telik az is, míg a kicsi a 10-20 grammos kezdőadagtól eljut a 150 grammig, ami elég lehet egy étkezésre. Mivel sokáig még fontos étel számára az anyatej is (vagy tápszeres babáknál a tápszer), nem kell aggódunk amiatt, hogy nem jut megfelelő mennyiségű tápanyaghoz a szervezete.
„Az egyik barátnőm kislányánál minden simán ment, talán picit korábban is kezdték a hozzátáplálást, mint ahogy a könyvek és védőnők azt javasolják. Adott jótanácsokat és én meg voltam győződve róla, hogy nálunk is minden rendben lesz. Sajnos nem így volt. Bár én kivártam a 6 hónapos kort, küzdöttünk székrekedéssel, hasmenéssel felváltva, nagyon érzékeny gyomra volt a kislányomnak.
Idő volt, amíg kitapasztaltuk mi nem okoz hasfájást, mi az, ami nem csak átszalad rajta emésztetlenül és mi az, ami maximum csak átmenetileg okoz székrekedést. Kerültük a puffasztó zöldségeket, gyümölcsöket, de sokszor így is lutri volt, hogy amivel próbálkozunk, az gyomorbarát lesz-e vagy sem.
Másfél éves kora körül csitultak el ezek a dolgok, addig nagyon küzdelmes volt. Ma viszont van egy jó étvágyú gyerekem, aki – annak ellenére, hogy az első hónapok ilyenek voltak – kíváncsi az új ételekre, nincsen ételallergiája és teljesen egészséges” – mesélt a hozzátáplálás kalandos hónapjairól Évi, akinek a története azoknak a kismamáknak is megnyugtató lehet, akik most hasonlóval küzdenek.
Ezeket is olvasd el:
Kapcsolódó cikkek
